2015. január 9-én Beregszászban megtartott évnyitó ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége áttekintette az elmúlt esztendő eseményeit, elemezte a Szövetség járási/városi szervezeteiben lezajlott tisztújítási folyamatokat, s állásfoglalásokat fogalmazott meg a kárpátaljai magyarságot érintő problémákról.
Az UMDSZ elnöksége üdvözöli, hogy Magyarország kormánya – amint ez Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes évértékelő interjújából kiderült – eljutott arra a felismerésre, hogy a kárpátaljai önkormányzati érdekérvényesítés Szövetségünk bevonása nélkül nem valósítható meg, s szorgalmazta, hogy a két mérvadó kárpátaljai magyarságszervezetnek együtt kell működnie a 2015. évi önkormányzati választásokon. Ehhez azonban mindenképpen szükséges az anyaország kormányának aktív közreműködése, mivel a kárpátaljai politikai környezet inkább a magyar szervezetek szembenállásában, mint együttműködésében érdekelt.
A kettős állampolgárság kérdésének „elhallgatásával” kapcsolatos helyzetet változtatta meg gyökeresen Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter 2015. január 5-én elhangzott bejelentése, amely a kettős állampolgárság szigorú szankcionálását helyezte kilátásba. Példaértékűnek tekinthető a magyar kormány és az ellenzéki pártok kiállása a kárpátaljai magyarság mellett, amelyben kifejtik: nem járulnak hozzá semmihez, ami a kárpátaljai magyarság érdekeit sértené. Ugyanakkor nem szabad félvállról venni az ukrán diplomácia vezetőjének kijelentéseit sem, amelyek az országban és a kormányzatban uralkodó hangulatokról tanúskodnak. A szociális-gazdasági helyzet romlása és a megszorítások miatti elégedetlenség ellensúlyázása könnyen a kettős állampolgárság, s ezáltal a nemzeti kisebbségek elleni hangulatkeltés eszközévé válhat. Ráadásul a kettős állampolgárság vonatkozásában megvannak a megfelelő törvényi szankciók is: az Állampolgárságról szóló, jelenleg is érvényes 2001. évi törvény 19. cikke 1. része 1. pontja szerint más állam polgárságának felvétele az ukrán állampolgárság elvesztésének alapját képezi. Az állami szolgálatról szóló, 2016-ban hatályba lépő törvény értelmében az idegen állampolgársággal is rendelkező személy nem viselhet állami tisztséget, nem lehet választó és választható, illetve az ilyen személyeket haladéktalanul el kell bocsájtani az állami szolgálatból.
A hatalom dekoncentrációja keretében a helyi önkormányzatok az idei esztendőtől intézményfenntartók is lettek. A hatás- és feladatkörök elosztása kapcsán a járási/városi tanácsok lesznek az oktatási intézmények fenntartói, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az állam a feladatok ellátása mellé nem rendel megfelelő forrásokat. Mivel a kárpátaljai – köztük a magyarlakta települések – önkormányzatai működésük és intézményeik fenntartását nagyrészt állami támogatásból tudják megoldani, félő, hogy a forráshiány miatt maguk az önkormányzatok lesznek kénytelenek megszorításokat, intézmény-összevonásokat, -visszaminősítéseket alkalmazni. Ezzel pedig a kárpátaljai magyarság intézményrendszere szenvedhet helyrehozhatatlan károkat.
Az alkotmányreform keretében immár sokadik alkalommal került napirendre a közigazgatási reform. A napvilágra került tervezetek szerint a jelenlegi önkormányzati rendszer felismerhetetlenségig átalakul, s ennek következtében a magyarság az új közigazgatási egységekben kisebbségbe kerülne, s ezzel pedig nyelvhasználati jogai is csorbulnának. A reform keretében mindenképpen megfontolás tárgyává kellene tenni egy olyan közigazgatási egység létrehozását, amely összefogná a kárpátaljai magyarság többségét.
Bár az ünnepek miatt az ország keleti részében a harcok intenzitása alábbhagyott, szervezetünket aggasztja, hogy a közelmúltban meghirdetett 2015. évi részleges mozgósítás és behívások matt ismét fennáll annak veszélye, hogy további magyar fiatalok veszítik életüket ebben az értelmetlen háborúban. Az ország vezetésének mindent meg kell tennie a helyzet normalizálása érdekében, mivel a háborús helyzet további helyrehozhatatlan károkat okozhat.
