Sztáray Péter államtitkár méltatta Mádl Ferenc tevékenységét és szerepét: „Köztársasági elnökként kifejezte a nemzet egységét. Kiemelkedően fontosnak tartotta az egész magyar nemzet sorsát országhatáron innen és túl egyaránt. Mélyen hitt nemcsak Európában, hanem az európai népek együttműködésében is, éppen ezért szimbolikus jelentőségű, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása idején ő volt a köztársasági elnök. Olyan államférfi volt, aki a politika porondján is a jogot tartotta a legfőbb eszköznek annak érdekében, hogy Magyarország tekintélyét növelje, és megbecsült tagja legyen az európai közösségnek. Az egyetemi és tudományos közeg egész életében meghatározó jelentőségű volt, talán ezért volt különösen fontos számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ügye. Nélküle talán ma nem állhatnánk itt, hiszen ő volt az, aki a döntő pillanatban, politikai súlyát latba vetve lépett fel a főiskola érdekében. Ha élne, bizonyára örömmel állapítaná meg, hogy a főiskola virágzik és méltó központja a kárpátaljai magyar oktatásnak, tudománynak és a kulturális életnek, ezáltal a teljes kárpátaljai magyar közösségnek” – hangsúlyozta az államtitkár kiemelve, hogy a főiskola biztosítja a kárpátaljai magyar értelmiség újratermelését, amely nélkül hosszabb távon elképzelhetetlen lenne az itteni magyar közösség fennmaradása. Mert mint fogalmazott: „Nincs kisebbségi jövő értelmiség és vezetők nélkül, és nincs értelmiség és politikai vezetőréteg anyanyelv és oktatás nélkül. Közösen küzdenünk kell azért, hogy a kárpátaljai magyar közösség rendelkezzen azokkal az oktatási és nyelvi jogokkal, amelyek biztosítják a túlélést és a gyarapodást” – fogalmazott Sztáray Péter.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola elnöke az felsőoktatási intézmény keresztapjának nevezte Mádl Ferencet, aki akkor járt Kárpátalján először, amikor a főiskola megkapta épületének tulajdonjogát és hozzá egy díszkulcsot. Ő avatta fel a Kölcsey Ferenc Szakkollégiumot. Felvetette a főiskola kérdését a Kucsma elnökkel folytatott tárgyalásán és amerikai látogatása alkalmával is, pedig a magyar diplomácia akkori irányítói még egy provinciális kérdésnek tartották a beregszászi főiskola ügyét. Mádl Ferenc minden politikai befolyásával támogatta a főiskolát, és felesége Mádl Dalma asszony is sokat segített azzal, hogy elvállalta a az intézmény fejlesztését célzó jótékonysági események védnökségét – sorolta érdemeiket a Rákóczi-főiskola elnöke, kiemelve, hogy Mádl Ferenc végrendeletében 6 millió forintot hagyományozott a főiskola épületének felújítására.
Sztáray Péter államtitkár, Magyarország korábbi NATO-nagykövete tudósítónk kérdésére válaszolva elmondta, hogy látogatása magánjellegű, melynek elsődleges célja a volt köztársasági elnök domborművének és emléktáblájának megkoszorúzása, ugyanakkor a főiskola vezetésénél kíván tájékozódni, hogy mi a helyzet pillanatnyilag oktatási, nyelvi téren. Illetve Babják Zoltán polgármesterrel fognak még megbeszélést folytatni.
Azt az ukrán sajtóértesülést, miszerint hosszabb várakoztatás után Magyarország engedélyt kapott Kijevtől főkonzuljainak lecserélésére, a következőképen kommentálta: „A normál diplomataváltások keretében kerül sor újabb külképviseleti vezetők kiküldésére, illetve a jelenlegi képviselőink befejezik itteni tevékenységüket. Megkaptuk az engedélyt az ukrán féltől, ez mindig egy eljárás keretében történik. Talán egy kicsit hosszabb volt a várakozási idő, mint amit két szomszédos, baráti ország között elvárhatnánk, de a végeredmény a lényeg, megkaptuk az engedélyt, egy idő múlva sor kerül majd az új főkonzulok kiérkezésére.” Az államtitkár megerősítette, hogy két korábban már Kárpátalján szolgálatot teljesítő magyar főkonzul, Bacskai József és Szalipszki Endre kap újabb megbízást.
Sztáray Péter mint biztonságpolitikáért felelős államtitkár és volt NATO-nagykövet kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta, az ukrán sajtóban sugalltak ellenére Ukrajna NATO-ba történő felvételével kapcsolatos magyar vétót nem lehet megkerülni. A magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogainak korlátozása kapcsán kijelentette: „Nem az az útja a probléma rendezésének, hogy megkerüljük Magyarországot, mert nem lehet. Konszenzusos döntéshozatal van a NATO-ban, és amíg Magyarország teljes jogú tagként valamit nem támogat, addig az nem fog megtörténni. Nekünk az az érdekünk, hogy tárgyalások legyenek, és olyan irányban változzanak meg az itteni törvények és szabályok, hogy a kárpátaljai magyarság megint élvezhesse azokat a nyelvi és oktatási jogokat, amelyeket 2017. szeptember 5. előtt élvezett. Folynak megbeszélések a külügyminiszterek között is, illetve oktatási vegyes bizottsági szinten is. Reménykedjünk abban, hogy ennek lesz eredménye. Ukrajnának is az az érdeke, hogy ezt a kérdést rendezze…”
Badó Zsolt
Forrás: karpataljalap.net
