Kárpátalja-szerte rendeztek megemlékezéseket az 1956-os magyarországi forradalom 61. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvénysorozat számos helyszínén hajtott fejet a hősök emlékjele előtt Dr. Trócsányi László Magyarország igazságügyi minisztere.
Fogadás a megyeházán
Ungvári látogatásának első programpontjaként Dr. Trócsányi László Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával és Barta Józseffel, a megyei tanács első alelnökével találkozott. A baráti hangulatú találkozón a felek a gazdasági együttműködésről és a sokat vitatott új oktatási törvényről folytattak eszmecserét.
A megyevezető kifejtette, több közös projekt vár mihamarabbi megvalósításra, mint például az M3-as autópályához csatlakozó Beregszászt elkerülő út építése, illetve az Asztély és Beregsurány közötti határátkelő rekonstrukciója, és a Nagypalád–Nagyhódos átkelő létesítése. Mint megjegyezte, a szovjet tankok egy része 1956-ban épp ez utóbbi helyen hatolt be Magyarország területére. Az oktatási törvény vitatott pontjáról szólva Hennagyij Moszkal úgy tájékoztatta a vendéget, hogy megyénk vezetése kiáll a kisebbségek, így a magyarok érdekei mellett.
Az egyórás megbeszélés után a média érdeklődésére Dr. Trócsányi László elmondta, mindenekelőtt az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg a megye vezetőjével, felvetve előtte, hogy Magyarország és Ukrajna között ma is hatályban lévő két nemzetközi szerződés van – az egyiket a felek 1991 májusában kötötték a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításáról, míg a másikat 1991 decemberében írták alá a jószomszédi kapcsolatokról –, amelyek egyértelműen rögzítik az anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogot az oktatás valamennyi szintjén. Emlékeztetett arra is, hogy a tanügyi törvény számos, Ukrajna által is ratifikált nemzetközi megállapodást, keretegyezményt sért.
A miniszter megköszönte a kormányzónak a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, és arra kérte, hogy a kárpátaljai államhatalmi szervek is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ukrán parlament módosítsa az oktatási törvény kisebbségi jogokat súlyosan sértő 7. cikkelyét. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy – a kárpátaljai hatóságok közreműködésével – még a Velencei Bizottság döntése előtt a magyarok számára kedvezően módosulhat az oktatási törvény.
Eseménylánc a megyeszékhelyen
A 61 évvel ezelőtti események alkalmából rendezett megemlékezés-sorozat a Dayka Gábor Középiskolában lévő emléktábla megkoszorúzásával vette kezdetét, majd a Bagolyvár melletti parkban álló emlékműhöz, illetve a börtön falán lévő emlékjelhez vonult az esős idő dacára szép számmal összegyűlt sokaság. A koszorúzási ceremónián részt vett Hennagyij Moszkal és Dr. Trócsányi László.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem tavaly felavatott 1956-os emléktáblájánál Zubánics László, az UNE Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) igazgatóhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Kitért a falon lévő jelkép jelentőségére, ami lehetőséget biztosít arra, hogy minden évben megemlékezzenek ’56 hőseiről. A diákok, emelte ki, nem csak itt, de Budapesten, a Gloria Victis rendezvényen is átélik a forradalom életre keltését évről évre. Ünnepi beszédében Volodimir Szmolanka rövid történelmi visszatekintésében rámutatott a forradalom értékeire. A múlt héten felavatták az Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért vívott harc áldozatainak emlékművét is az intézmény falai között, jegyezte meg az UNE rektora. Mint fogalmazott: jelzésértékű, hogy két ilyen emléktáblával gazdagodott az egyetem. „Jó lenne, ha a diákok, ahogy itt járnak-kelnek az emléktábla előtt, legalább egy percre megállnának néha és visszaemlékeznének a szabadságért életüket áldozókra, értékelnék őket, példát vennének róluk” – tette hozzá.
Az emlékhelynél történő főhajtást és koszorúzást követően a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék diákjai Kulcsár Tímea szervezésében ünnepi műsorral kedveskedtek a meghívott vendégeknek.
1956-ban egy évtizednyi megalázottság, elnyomás, testi és lelki nyomorgatás után a magyarság a saját kezébe vette sorsának irányítá- sát, kezdte ünnepi beszédét az emlékműnél Buhajla József ungvári magyar főkonzul. ’56 tiszta forradalmát az utca népe indította, azok a fiatalok, akik az ostromban születtek, akik nélkülözésben, diktatúrában nőttek fel.
Akiket az elnyomó hatalom zsigeri gyűlölete és a szabadság iránti mérhetetlen vágy szenvedélyes hősökké gyúrt. Akik megértették, hogy mit követel a nemzet, és tudták, most meg kell védeni a hazát. A magyar forradalomnak igen sok szimpatizánsa akadt a szomszédos népek fiainak körében is, emlékeztetett rá Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója. Így a Szovjetunióban emberek százai kerültek börtönbe, mivel kinyilvánították egyetértésüket a magyar szabadságharcosokkal. A szabadságáért és állami függetlenségéért küzdő Ukrajna lakói nagyon jól értik a magyar forradalomnak a mához szóló üzenetét.
Bár a magyarok szabadságharca az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, a kommunista rendszerre olyan erkölcsi csapást mért, amely a későbbiek során a bukásához vezetett, mondta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő. Nekünk ugyan nem kell fegyvert ragadni szabadságunk megvédése érdekében, mindazonáltal a mai nemzedékek tagjainak is meg kell küzdeni anyanyelvű oktatásunk, identitásunk megőrzése érdekében.
A hit, a szabadság és a remény szavak köré építette fel mondanivalóját Zubánics László, az UMDSZ elnöke. A forradalom elindítóit emellett a diktatúra gyűlölete vitte az utcára. Nem szabad elveszítenünk annak a reményét, hogy az anyanyelven történő oktatás jogát sikerül megőrizni, hogy továbbra is be tudjuk bizonyítani, a magyarság igencsak becses szellemi és kulturális értékeket hozott létre ezen a tájon az elmúlt évszázadok alatt.
Milován Sándor, akit az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos tevékenysége miatt zártak a fiatalkorúak javítóintézetébe, beszámolt róla, hogy ukrán anyanyelvű sorstársaival milyen parázs vitákat folytattak, s hogy ezek ellenére hány dologban értettek mélységesen egyet. Azt viszont sohasem gondoltam volna, mondta a szónok, hogy a szabad Ukrajnában veszélybe kerül a magyar oktatás ügye. Milován Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrán szélsőségesek részéről hangoztatott szeparatizmus vádja igencsak veszélyes, mivel megbonthatja azt a sok évszázados együttélési kultúrát, amelyre oly büszkék vagyunk itt, a Kárpátok tövében
Ungvár közössége a Kárpátaljai Megyei Zenei-Drámai Színházban méltatta a forradalom történéseit. Magyarország igazságügyi minisztere tolmácsolta a magyar kormány üdvözletét, majd emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a mai Kárpátalja területe több államhoz is tartozott, de a népessége állandó maradt. Nekünk, magyaroknak Kárpátalja hallatán történelmünk fontos helyszínei és képei vonulnak fel a szemünk előtt: Beregszász, Munkács, Huszt, Rahó, Técső és persze Ungvár – tette hozzá.
Dr. Trócsányi László hangsúlyozta: „a kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat.” Emlékeztetve arra, hogy 1956-ban Kárpátalja és Ungvár is annak az országnak a része volt, amelynek a csapatai leverték a forradalmat, rámutatott: nemcsak a helyi magyarság volt áldozata annak a zsarnokságnak, amely ellen Magyarország népe felkelt, hanem Kárpátalja minden nemzeti közösségével együtt szenvedett elnyomást.
A nagyszámú közönség végül a népszerű Kormorán együttes fergeteges koncertjének tapsolhatott.
Főhajtás Bereg-vidéken
Beregszászban a múlt éven, a vasútállomás melletti téren egy olyan alkotás került felavatásra, ami mondandójában, tartalmában gazdag, megvalósítását illetően pedig egészen egyedi. Jelképrendszere magyar, ugyanakkor univerzális is. Hirdeti a küzdés értelmét, azt, hogy a szabadság kivívható. Október 23-án ott tartottak megemlékezést, sokan eljöttek, mind a városban, mind pedig a környéken élők, hogy együtt emlékezzenek.
– A mai napon mindenhol összegyűlnek a magyarok, hogy emlékezzenek arra a napra, amely megváltoztatta a 20. század történelmét – hangsúlyozta Torzsa István, a beregszászi konzulátus konzulja. A diplomata felelevenítette a 61 évvel ezelőtt történteket. Mint mondta, hősnek nem születik az ember, hőssé a körülmények, a történelem teszi azt, aki arra méltó. Azok az egyszerű magyar emberek, akik 1956 októberében odaálltak a diákok mögé, ma már méltán mondhatjuk, hősök voltak. – A magyar népet hosszú időre nem lehet szolgasorba taszítani. A magyar népnek megvan a szabadságvágya. Nyilván más nemzetekről is elmondható ez, de az, hogy olyan változást hoztak volna a 20. század történelmében, mint amit Magyarország hozott, nagyon kevés nemzetről mondható el – tette hozzá.
Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukránok Kulturális Szövetségének elnöke ukránul köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, azzal, hogy anyanyelvén szól a megjelentekhez, szolidaritását fejezi ki azokon a napokon, amikor a magyarok a saját nemzetiségükért, a saját nyelvükért harcolnak. Ebben a magyarországi ukránok partnerek, rájuk számítani lehet.
A jelenlévő társadalmi szervezetek képviselői, a járás és a város vezetése elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékműnél. Ezt követően az Európa-Magyar Ház udvarán lévő 1956-os hősök tiszteletére állított emléktáblát is megkoszorúzták a résztvevők.
A községi könyvtár, a helyi általános iskola és klub szervezésében megemlékezésre került sor Haláboron is az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Az eseményen Tóth Győző, a helyi UMDSZ-alapszervezet elnöke, beregszászi járási képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Felelevenítette a 61 évvel ezelőtt történteket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik akkor és napjainkban is támogatják a magyar ügyet és az egyetemes szabadság eszméjét. Ez intő üzenet mindazoknak, emelte ki, akik mások elnyomására törekednek: „A magyar nemzet nem tűri, hogy mások írják elő neki, hogyan gondolkozzon, hogyan cselekedjen, mit tartson értéknek, mihez ragaszkodjon.” Hozzátette, az emlékezés mellett kötelességünk kitartanі nemzetünk mellett, azért, hogy a magyar nép erős legyen és megmaradjon itt, Kárpátalján.
A szervezők az alkalomhoz illő irodalmi összeállítással tisztelegtek a hősök előtt. A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.
