A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, a beregszászi önkormányzat és a történelmi egyházak a hagyományokhoz hűen idén is közösen emlékeztek meg a „málenykij robot” áldozatairól.
A rendezvénysorozat a főiskola udvarán kezdődött, ahol az emlékezők megkoszorúzták Matl Péter Gúzsban című alkotását, majd átvonultak a református templomba, ahol Molnár János római katolikus esperes-plébános, Marosi István görögkatolikus áldozópap, illetve Taracközi Ferenc református lelkész részvételével ökumenikus istentiszteletre került sor. Az alkalmon felolvasták a beregszászi áldozatok névsorát.
A Kossuth térről induló emlékmenet résztvevői a Tarasz Sevcsenko Líceum falán lévő emléktáblához vonultak, elhelyezték a tisztelet koszorúit, majd a Széna téri emlékműnél tartottak megemlékezést.
Az alkalmon Beke Mihály András kifejtette, alig akad Kárpátalján olyan magyar család, amelyik ne lenne érintett a „kis munkának” nevezett szovjet-kommunista kollektív megtorlásban.
– Olyan állami kollektív megtorlásról van szó, amelyért még soha senki sem kért bocsánatot a kárpátaljai magyarságtól. Márpedig a második világháborút és a szovjet ún. felszabadítást követően az elszakított magyar közösségek közül éppen a kárpátaljai magyarság szenvedte el a legdurvább, legnagyobb méretű, máig sajgó sérelmet – hangsúlyozta a beregszászi konzulátus ügyvezetője. Hozzátette, áldozatuk arra kötelez mindannyiunkat, hogy mindenáron megőrizzük magyarságunkat, magyar kultúránkat, hagyományainkat, identitásunkat, iskoláinkat és templomainkat. Szerencsére ebben segít az anyaország, a magyar kormány.
Babják Zoltán elmondta, Beregszász elvesztette a „málenykij robot” utolsó túlélőjét is…
– Az utóbbi nyolc év alatt 10 megtört, de hitében rendíthetetlen harcost kísértünk utolsó útjára. Sokan innen, a jelenlévők közül személyesen is ismerték őket. Hiányuk pótolhatatlan űrt hagy közösségünkben – fogalmazott a Beregszászi kistérség polgármestere.
A sztálinizmus áldozatainak állított emlékműnél a résztvevők gyertyát gyújtottak, s elhelyezték a tisztelet koszorúit.
Forrás: KISZó
