– Ma március 15-re emlékezünk, a szabadságot ünnepeljük, azt a napot, amikor a szabadságra, a függetlenségre vágyó magyar nép megmutatta erejét – kezdte ünnepi beszédét Bacskai József ungvári főkonzul az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitójával egybekötött ünnepi megemlékezésen, melyet Magyarország Ungvári Főkonzulátusán tartottak. Hozzátette: megemlékezünk a forradalom és a szabadságharc hőseiről. Tetteiket felidézzük, az emléküket örökségünkként őrizzük.
A diplomata kiemelte: 1848 fordulópont a magyar nemzet történetében, határkő, a birodalmi elnyomás és a szabad, független önálló nemzeti jövő között. Mint fogalmazott, szakítás az elnyomással, és cselekvés azért, hogy a magyar szabadság ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon. A szabadság feltételezi a testvériséget, az összetartozást, mert az emberek csak együtt lehetnek szabadok. A főkonzul rámutatott, hogy a közösségek csak együtt élhetnek szabadon, együtt és nem egymás ellenében.
– Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az országban azóta is háború dúl, ami rányomja a bélyegét, de meg is határozza a mai ünnepünket – fogalmazott Bacskai József. – Az egyik oldalon ott vannak azok, akik az érvek és a meggyőzés helyett a fegyvereket választották, a másik oldalon ott állnak azok az ukrán polgárok, akik a szabadságot, az egyén és a közösség szabadságát választották, és ezért vállalják akár a halált is. Vállalják a harcot, a küzdelmet, mert hisznek abban az általuk vallott örök magyar igazságban, hogy egyetlen népnek sem szabhatja meg senki, egy másik nép legfőképp, hogy milyen életformát válasszon, milyen utat kövessen – mutatott rá.
Az ungvári magyar főkonzul emlékeztetett arra, hogy a háború elől százezrek kerestek menedéket Magyarországon és szerte a világban. Keresik a kiutat, mentik az életüket. Nők és gyerekek, szegények és gazdagok, együtt menekülnek és együtt hisznek abban, hogy előbb vagy utóbb visszatérhetnek szülőföldjükre.
Amikor béke van, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a történelemkönyvekből ismert háború már nem térhet vissza. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy a szabadság, az önállóság mennyire törékeny dolgok. Ilyenkor látjuk és érezzük, hogy a szabadságért, mint eszméért nem csak meg kell harcolni, de azt meg kell óvni, meg kell őrizni.
Bacskai József szólt arról is, hogy a nemzeti ünnep kapcsán Petőfi Sándorra is emlékezünk. A magyar nemzet költőjére, a forradalmárra, a nemzeti hősre, akinek idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját. Mint a főkonzul fogalmazott, számunkra Petőfi Sándor azt jelenti, amit Ukrajnának Tarasz Sevcsenko, hiszen minden nemzetnek van egy nagy költője. Kiemelte, Petőfi és Sevcsenko összeköti a magyar és az ukrán népet és összekapcsolja azokat az érzéseket, amelyek bennünk ilyenkor megfogalmazódnak.
– A 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján hajtsunk fejet hőseink előtt, emlékezzünk rájuk, tetteikből merítsünk erőt és kövessük céltudatos összefogásukat, amire ma is olyan nagy szükség van – zárta ünnepi beszédét a diplomata.
Az ünnepség keretében az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola diákjai verses-zenés műsorral emlékeztek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa Balla Pál festőművész témához kapcsolódó alkotásaiból összeállított tárlattal emlékezik a nemzet költőjére. Az öt festményből álló sorozata Petőfi Sándor életútjának meghatározó állomásait idézi fel. A 15 éve elhunyt festőművészről Fuchs Andrea grafikus, festő a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének alapító tagja és titkára emlékezett meg, aki 2006-2008 között Balla Pál tanítványa volt.
Szabó Sándor
Forrás: KISZó
