Kárpátalján tizenegyedik alkalommal került sor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program búzaösszeöntő ünnepségére, melynek idén is a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon szolgált helyszínül. Az intézmény nem csupán házigazdaként, hanem kedvezményezettként is részese a programnak.
Az augusztus 17-én tartott ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta, a kárpátaljai gazdák azt üzenik, hogy a mostani nehéz helyzetben is élnek, élni akarnak.
– A 14 évvel ezelőtt elindított program nemzeti összetartozásunk egyik tartópillérévé vált. Fontos üzenete van az anyaországi és a Kárpát-medencében jobb helyzetben élő magyarság számára annak, hogy a háború minden nehézsége ellenére a kárpátaljai magyar gazdák idén is több mint százegy tonna búzát adtak össze – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
Hozzátette: a magyar kormány minden eszközzel azt támogatja, hogy végre béke legyen. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Ukrajnában megtermelt gabona azokhoz kerüljön, akik azt korábban is kapták.
– Mi egyet akarunk – azt, hogy Európa egyre versenyképesebb és erősebb legyen. A jelenlegi nehézségek ellenére erős akarattal újra a keresztény Európa polgáraiként tudjunk majd élni – fejtette ki.
Elmondása szerint: „az értékeit vesztett, a hagyományait semmibe vevő világban üdítő érzés, hogy mi nem a divatok szerint élünk, mi tiszteljük a hagyományainkat, és azokból táplálkozva építjük az életünket”.
Jakab István reményét fejezte ki, hogy az országosan összegyűjtendő gabona a tavalyi évhez hasonlóan az idén is meghaladja majd az ezer tonnát.
Hidi László, a kárpátaljai gyűjtést és búzaösszeöntést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen szervező Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, az utóbbi években számos nehézségbe ütköztek a kárpátaljai gazdák. Sajnálatát fejezete ki, hogy a háború miatt jelentősen csökkent a magyarság, de legfőképp a férfiak lélekszáma. Emiatt most a mezőgazdasági munkák zömét serdülők, nyugdíjasok és asszonyok végzik el.
Az időjárási viszonyok is borzolták a gazdák kedélyeit, nem tett jót a földnek a tavaszi fagy, később pedig meg kellett szervezni a belvizek elvezetését, most pedig a hőség miatt a szárazsággal kell megküzdeniük.
– A háború kitörését követően az orosz erők blokkolták a fekete tengeri kikötőket. Ennek okán az erősen exportorientált mezőgazdasági termékek kivitelére szakosodott ukrán gazdák hatalmas tömegű gabonája rekedt benn a raktárokban. Emiatt a belső piac összeomlott és csak csekély összegekért tudták a gazdák értékesíteni a termést. S bár azóta, nehézkesen ugyan, de újra indult a tengeri gabonaszállítás, a korábban meglévő piacok elvesztek, az újak megszervezése pedig nem túl zökkenőmentes. Ez uralta a 2022-es, 2023-as évünket, de még az idei éven is érződnek hatásai. Mindezek tetejében devalválódott a hrivnya, a termesztéshez szükséges árak pedig az egekbe szöktek. Ennek következtében sokan nem tudtak megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagot beszerezni, vagy épp a növényvédő szereken takarékoskodtak, ami bizony meglátszik az idei termésen. Nehezítő körülménynek számít a határövezet megerősítése is, hisz a magyarság zöme az államhatár 20-30 kilométeres körzetében él, így a gazdák csak nehezen beszerezhető engedélyekkel tudják megoldani a gazdálkodást – részletezte Hidi László.
Hozzátette, mindezek miatt sokak számára veszteségessé vált a termelés. Számos gazda – meglovagolva azt a háborús konjunktúrát, ami a zöldségpiacon állt elő – a túlélés érdekében váltott.
– Az idei program meghirdetését követően számos gazda jelezte felém, hogy az idén felhagytak a búzatermesztéssel, ám mégis szeretnének valamilyen módon hozzájárulni a program sikerességéhez. Ebből kifolyólag azt a javaslatot tettük, hogy a megtermelt zöldségeik értékesítéséből befolyt összegből vásároljanak búzát, így részt tudnak venni az adománygyűjtő akcióban. Így az idén a megye magyarlakta településeiről 1353 gazda, illetve szervezet több mint 101 tonna búzát adott össze – fogalmazott a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke.
Hidi László végül köszönetet mondott a magyar kormánynak és a MAGOSZ-nak a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak nyújtott folyamatos és széleskörű támogatásért.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében Balogh Lívia, a szövetség Ungvári járási szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
– Hálás vagyok azért, hogy itt születtem, hogy itt tanulhattam meg többek között a tettek jelentőséget a megmaradásért vívott harcban, a munka értékét és becsületét. Azok között, akik a legnehezebb időkben is tisztelettel és hűséggel viseltetnek az anyaföld iránt – vetnek, hogy arathassanak, bármit is hozzon az élet. Ezt teszik ma is, példamutatóan. Aki vet, az bízik abban, hogy a mag szárba szökken és kalásszá érik, hogy arat még, hogy lesz kinek. Ezt a cselekvő erőt, ezt a hitet kell mindenkinek éreznie, aki most Kárpátalja és az itt élő magyarság miatt aggódik. Míg erőnkből telik, küzdünk azért, hogy legyen jövőnk azon a földön, ahová születtünk – jelentette ki Balogh Lívia.
Felszólalásában hangsúlyozta, a változó világban a magyaroknak „a több mint ezeréves keresztény kultúránkhoz, a gyökereinkhez való ragaszkodás jelenti a stabilitást, a megmaradást, a jövőt”. Hozzátette: az az erős hit, ami a kárpátaljai gazdákat élteti, mutasson példát a nemzet minden tagjának.
Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere beszédében úgy fogalmazott: megtisztelő, hogy immár sokadik alkalommal Nagydobronyban kerül megrendezésre a búzaösszeöntő ünnepség.
– Megtisztelő a helyi gazdák számára a lehetőség, hogy munkájukkal hozzájárulhatnak e nemes kezdeményezéshez, mely által sokakon segíthetnek, s kifejezhetik nemzeti hovatartozásukat. Bár a környékbeli gazdák nem dicsekedhetnek bő búzaterméssel, de nem feledkeztek meg kötelességükről, ismét megtöltötték a magtárakat. Hatalmas összefogásról tesz ez tanúbizonyságot, s ez a mi legnagyobb megtartó erőnk – mondta a polgármester.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke, Hajdúnánás alpolgármestere köszöntőjében a nők helytállását emelte ki.
– Mindenek reád néznek, Uram, hogy megadd eledelüket idejében. Ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal, ha elrejted orcádat, megrémülnek. Ha kiárasztod lelkedet, élet támad, és megújítod a földnek színét. (Zsoltárok 104,28–30) – ezt az igét helyezte a megjelentek szívére Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese, majd közös imára hívtak a vendégeket, végül pedig megáldotta a gazdák által adományozott búzát és az egybegyűlteket.
Ezután következett a Kárpátalja minden szegletéből érkező búzaadományok összeöntése, mely a magyarság egységét szimbolizálja.
A Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány a Magyarok Kenyerének dagasztásához a vizet már hagyományosan a Fekete-Tisza forrásából merítette. Ennek biztosítását idén is a jótékonysági alapítvány Gazdaasszony Tagozata vállalta magára.
Tokár Károly, „Katyó” pedig, mint minden évben, most is kerékpárral hozta Aknaszlatináról a sót a magyarok kenyeréhez.
Az ünnepséget a Kárpátaljai Credo Verséneklő Együttes előadása, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon növendékeinek műsora, valamint a Nagydobronyi kistérség Nefelejcs énekkarának fellépése színesítette.
A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségnek idén Somogyvár adott otthont, augusztus 8-án. Az új kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Felvidékről vitték a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.
Varga Brigitta
Forrás: KISZó
