A vendégek közül elsőként Szilágyi Mátyás osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. A beregszászi külképviselet főkonzulja felidézte az 1703. júliusában lezajlott tiszaújlaki csatát, felidézte Rákóczi Ferenc karizmatikus személyiségét.
– Rákóczi Ferenc volt az első olyan történelmi személyiségünk, aki egységbe ötvözte a modern, újkori értelemben vett magyar nemzetet a függetlenségéért, szabadságáért, az ország javáért vívott küzdelemben. Mondhatjuk tehát, hogy száz évvel megelőzte korát. A 19. századi reformkor nagyjainak előfutára volt az egységes magyar nemzetért vívott küzdelemben – hangsúlyozta a diplomata. Hozzátette, a kárpátaljai magyarság azóta számos csatát megvívott, a 318 évvel ezelőtti emlékezetes győzelemhez méltó módon, felemelt fejjel, a jövőbe vetett szilárd hittel.
Elvitathatatlan siker, hogy a magyarság ma is itthon van Kárpátalján, büszkén ünnepli a magyar történelem jeles napjait. A magyar közösség jövőben való hitét, a szülőföld szeretetét, a megmaradás kitartó akarását az is bizonyítja, hogy nem engedett a közéleti, politikai képviselethez való elidegeníthetetlen jogából – jelentette ki Szilágyi Mátyás.
Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta, Rákóczi Ferencben olyan embert tisztelhetünk, akinek lelkiismeret furdalása volt a csatákban elesett emberekért, mindazokért a hadjáratokért, amelyeket sokszor a föld népe is megszenvedett.
– Ma Tiszabecs, Tiszaújlak és Tiszabökény határában egy olyan emberre, egy olyan közösségre emlékezünk, aki, amely úgy gondolta, hogy egy jobb, egy szabadabb élet fontosabb a mindennapi megélhetésnél.
A szabadság, a hithez, a nyelvhez való kötődés olyan kihívás, amelyeknek mindenképpen meg kell felelni. Éppen ezért a mai főhajtásunk tisztelgés is a 318 évvel ezelőtt elesettek előtt – zárta szavait az UMDSZ elnöke.
Megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Jevhen Zsupán a Kárpátaljai Ruszinok Társaságának elnöke.
– 318 esztendővel ezelőtt itt zajlott le a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája. Az Istennel a hazáért és a szabadságért jelmondat alatt ezrével gyűltek az önkéntesek, mert a magyar, Istenben hívő haza-, és szabadságszerető nép. És ezt nem egyszer bizonyította történelme folyamán. Fontos kiemelni, hogy a kárpátaljaiak a legvégsőkig kitartottak a Nagyságos Fejedelem, és a szabadság ügye mellett. Itt éltek a legkurucabb kurucok. Legyünk hozzájuk méltók – kezdte köszöntőjét Barta József. – 1989 óta Európa nem élt át olyan válságos időket, mint most. Csak néhány tény: a Covid-járvány, a gazdasági nehézségek, az illegális bevándorlás. Nekünk, kárpátaljaiaknak a legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézni, az asszimiláció és az elvándorlás. Egy nemzetrész megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy minden korban és helyzetben képes legyen megküzdeni a jogaiért. Sajnos nekünk a mai világban is szabadságharcosoknak kell lenni. Szokták mondani, hogy ne kuruckodjunk. De akinek kuruc vér csörgedezik az ereiben, és magyar szív dobog a mellkasában, sem vérátömlesztést, sem szívátültetést nem fog elvégeztetni senki kedvéért. Ezért mi is vállaljuk, és kimondjuk, hogy küzdeni fogunk az anyanyelven való oktatás lehetőségéért, az anyanyelv használatának jogaiért. Sajnos ezeket a jogokat jelentősen korlátozták az utóbbi időben elfogadott törvények, de nem adjuk fel, hiszen kuruc őseink sem adták fel a harcot.
Továbbra is kitartunk amellett, hogy a kárpátaljai magyarokat ismerjék el Ukrajnában őshonos népnek – hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke, majd megköszönte a magyar nemzeti kormány folyamatos támogatását.
Az ünnepségen Nagy Anikó, a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének énekese adott elő alkalomhoz illő dalokat, és a felnövekvő nemzedék tagjaitól is hallhattunk hasonló énekeket és verseket. A történelmi egyházak képviselői áldást kértek a rendezvényre, majd a résztvevők elhelyezték a tisztelet koszorúit az emlékmű talapzatánál.
Forrás: KISZó
