
A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség egy évvel ezelőtt Mezőkaszonyban állított emléket Szent Lászlónak: a helyi középiskola épületén emléktáblát avattak annak emlékére, hogy a község határában mért vereséget az országba betörő besenyő hadakra, s Szent Katalinnak tiszteletére kápolnát építtetett.
2017. szeptember 10-én, vasárnap a lovagkirályra emlékeztek a délelőtti órákban a középiskola épülete előtt Szent László király kárpátaljai tisztelői. Az ünnepségen Bakancsos László köszöntötte a jelenlévőket. Az UMDSZ általános alelnöke kifejtette, a múlt évben, amikor felavatták a király emléktábláját, még nem sejtették, hogy 2017 Szent László-emlékéve lesz. Éppen ezért még nagyobb öröm, hogy van hol megemlékezni a nagy királyra.
Dr. Zubánics László történelmi emlékeztetőjében elmondta, a Szent László-év a szent király uralkodásának állít emléket, amikor megkezdődik az ország kiépítése, az anyanyelven való oktatást már akkor fontosnak tartották, hiszen az egyszerű ember a gondolatait, a mindennapjait anyanyelvén tette, és teszi ma is. – Számunkra fontos, hogy mindig a törvény betűje szerint járjunk el, ahogy tették ezt őseink, de ugyanezt várjuk el a velünk együtt élő népektől is. Egy ország életében az alaptörvény kell hogy meghatározza a mindennapokat, az attól való eltérés csak súlyos problémákat okozhat. Az elmúlt napokban megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy alkotmányos jogaink – köztük az anyanyelven való oktatás joga – csorbát szenvedtek. Nekünk, akik nyelvünket, kultúránkat több, mint 1100 esztendeje próbáljuk itt, a Kárpátok alatt megélni, nagyon fontos, hogy magyarul beszélhessünk, magyarul tanulhassunk, magyarul álmodjunk. Ahhoz, hogy közösségünk fennmaradjon, szükségünk van anyanyelven oktató iskoláinkra: idegen nyelven nem tudjuk olyan szinten továbbadni a tudást, ami a gyermek felnövekedésének és a társadalomban való érvényesülésének az alapja, úgy, hogy a gyermek, aki a jövőnk záloga, megfelelő módon profitálhasson. Ha nem tud profitálni, nincs jövője, ha nincs jövője, hogy építsünk itt a továbbiakban közösséget? Könnyen lehet, hogy ez a törvény ismét egy népvándorlási hullámot indít el a kárpátaljai magyarság, elsősorban az értelmiség részéről nyugat irányába – jegyezte meg az UMDSZ elnöke. Hozzátette, ez egy olyan csapás lehet, amelyhez hasonlót Kárpátalja magyar közössége 1944 őszén élt meg. Akkor a legnagyobb csapást az jelentette, hogy elvitték a férfiakat. – A mostani csapás az, amikor elveszik a gyermekeink jövőjét. Ha nincs, aki utánunk jöjjön, nincs, aki a közösséget a továbbiakban fenntartsa, kérdésessé válik, mindaz, amit az elmúlt húszegynéhány évben letettünk az asztalra, megérte-e? Küzdöttünk, tüntettük, népszavaztunk, mindent megtettünk ezért az országért, és elvárnánk, hogy ez az ország is bennünket olyan állampolgárokként kezeljen, akiket megilletnek az alkotmányos jogok – mondta a szónok.
Bakancsos László kifejtette: soha ekkora felelősség nem hárult Ukrajna államfőjére, mint most, akinek bölcsen kellene cselekednie – a többség által alkotmányellenes törvényt normakontrollra kell küldenie az Alkormánybírósághoz.
Az ünnepségen a helyi iskolások műsorral léptek fel. Ezt követően a jelenlévők, akik között ott volt Tóth Miklós megyei képviselő, az UMDSZ alelnöke, az iskola és a helyi önkormányzat képviselői, elhelyezték a tisztelet koszorúit az emléktáblánál.
A nap folyamán a mezőkaszonyi focipályán zajlott II. Szent László Kupa kárpátaljai labdarúgó-bajnokság, amelyre 5 csapat regisztrált Ungvártól Técsőig. Az ünnepélyes megnyitón az UMDSZ jelenlévő vezetői – dr. Zubánics László, Bakancsos László, Tóth Miklós – sportszerű játékot, jó szórakozást kívántak minden résztvevőnek. A labdarúgó-torna győztese a mezőkaszonyi csapat lett, ők vihették haza a kupát, a dobogó második fokára a técsői, a harmadikra pedig a beregi tiszaháti csapat léphetett fel. A legjobb játékos a técsői Jakab András, a legjobb kapus, a mezőgecsei Homoki András, a gólkirály pedig a tiszacsomai Pősze Zsolt lett. A csapatok érmeket, okleveleket vehettek át, a legjobb játékosok pedig trófeákat, minden csapat pedig egy-egy labdát kapott.
A program a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával valósult meg.