Aztán volt, hogy a Rákóczi-főiskolán vagy a Nagyberegi Református Líceumban is táborozhattak a szórványban élő gyerekek. Idén a 25., jubileumi tábor visszaköltözött a szórványba, hiszen Aknaszlatinán, a Bolyai János Líceumban rendezték meg az elmúlt héten.
„Idén 30 gyerekkel táboroztunk együtt. Az Anyanyelvi Irka-tábor célja, hogy élő magyar nyelvi közeget teremtsen azon gyerekek számára, akik nem magyar többségű településen élnek, de felmenőik között vannak magyarok, és/vagy magyar nyelvű iskolába, vasárnapi iskolába járnak. Zömmel Bustyaházáról, Técsőről és Szolyváról is érkeztek elemi iskolás gyerekek, de volt néhány aknaszlatinai gyerkőc is” – mondta Espán Margaréta, a tábor szervezője. Már a tábor kezdetén négy csoportra osztottuk a gyerekeket, a délelőtti órákban két csoport kézműveskedett egy főiskolás gyakornokkal, míg a másik két csoportnak Szokolova Henrietta szolyvai tanítónő tartott magyar mint idegen nyelv foglalkozásokat. „Furcsának tűnhet, hogy egy nyári táborban tanórákon vesznek részt a gyerekek, de ez nem hagyományos értelemben vett tanóra, mivel a kb. 60 perces foglalkozás, melyen mindennap részt vettek, teljes egészében játékos formában valósult meg” – avatott be a részletekbe Margaréta.
A délutáni órákban Farkas Fiú Szamanta aknaszlatinai angoltanár tartott kézműves-foglalkozásokat, melyeken a gyermek megtanulhatta az adott anyag magyar megnevezését, színét, formáját, állagát, illetve a foglalkozáshoz szükséges eszközök nevét. A délutáni órákban sportvetélkedő volt, az esti órákban pedig animációs filmeket nézhettek, de volt just dance is.
„Hagyományosan a tábor utolsó estéjén Ki mit tud?-ot szervezünk. Itt mind a négy csapat bemutatja az általuk készített plakátot, elmondják az indulójukat, táncot készítenek. A tábor zárásaként névre szóló oklevelet kaptak a résztvevők, illetve egy ismeretterjesztő albumot, melynek címe: Kajla 7 határban.
Azt tapasztaltuk, hogy azok a gyermekek, akik nehezen oldódnak fel, nehezen szólalnak meg magyarul, napról napra felszabadultabbak, nyitottabbak lettek, magyarul is egyre többet beszéltek” – mondta el lapunknak Espán Margaréta.
Tóth János
Forrás: Kárpátalja hetilap
