A kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai és Magyarország soha nem fogja őket cserbenhagyni, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter október 6-án Nagyszőlősön, a nemzeti gyásznapon tartott központi kárpátaljai megemlékezésen. A tárcavezető a báró Perényi Zsigmond - Ugocsa vármegye 1849. október 24-én Pesten kivégzett mártír főispánja - emlékművénél elmondott beszédében hangsúlyozta: Kárpátalja egyik legfőbb értéke nemzetiségi sokszínűsége és történelme, amelynek során évszázadokon át éltek egymás mellett békében különböző népek, nemzetiségek. A kárpátaljai magyarság része a magyar múltnak, de része lesz a magyar, sőt európai jövőnek is - tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar Alaptörvény a külhoni magyarokért viselt felelősség mellett szavatolja a magyarországi nemzetiségek jogait is.
Emlékeztetett arra, hogy a 13 aradi vértanú közül csak öt volt magyar anyanyelvű, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek milyen fontos szerepet játszottak Magyarország történetében, s Magyarország ma is azt vallja és hiszi, hogy a nemzetiségek gazdagítják az állami és nemzeti létet.
Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak. "Alapvető fontosságúnak tartjuk a nyelvhasználat jogát, különösen az anyanyelvű oktatás terén, s ezt elvárjuk minden országtól, amelyben a magyar közösség tagja élnek" - jelentette ki.
A megemlékezésen jelen lévő ukránokhoz szólva kiemelte: ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, erősítik és nem gyengítik országukat.
"Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának" - fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.
Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt mondta: "olyankor emlékezünk az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc mártírjaira, amikor a kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen az utóbbi időben elfogadott ukrán törvények következtében a közösség a teljes jogfosztottság határára került".
Kifejtette: a napokban első olvasatban megszavazott nyelvtörvény a magán- és egyházi élet szférájába száműzi az anyanyelvhasználatot, miközben az ukrán hatóságok folyamatosan vegzálják a kárpátaljai magyar vállalkozókat, értelmiségieket, önkormányzati képviselőket és újságírókat.
"Ilyen körülmények között nehéz magyarnak lenni Kárpátalján, ám mindig van kiút a nehéz helyzetekből. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet túléljük és megmaradjunk magyarnak, az aradi hősök haza- és szabadságszeretetéből, elveik melletti konok kitartásából kell erőt merítenünk" - hangoztatta a magyar vezető.
- Hősnek nem születik senki, hősökké az emberek válnak – ezzel kezdte beszédét Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Szerinte azok a hősök, akik 1848–49-ben helytálltak, elhivatottak voltak szülőföldjük iránt. Éppen ezért készek voltak életüket adni érte. „A haza mi valamennyien egyenként és közösségben is vagyunk, színházunkkal, kultúránkkal, nyelvünkkel, ha ennek egy kis része is csorbul, máris a haza lesz kevesebb. Az elmúlt két esztendőben történt intézkedések azonban csorbítani kívánják megszerzett jogainkat. Nem szabad mindezt hagynunk, lehetőséget kell biztosítanunk az utánunk következő nemzedékek számára is, hogy magyar nyelven gyakorolják önazonosságukat ezen a leheletnyi földön, mely a szülőföldet jelenti számunkra.”
Az UMDSZ elnöke szerint minél erősebben fel kell hívni a nemzetközi szervezetek figyelmét arra, hogy Ukrajna európai uniós törekvései nem tesznek eleget az uniós elvárásoknak. Szerinte meg kell adni a kisebbségek számára azokat a jogokat, amelyek illetik őket.
„Kegyelmi időnk van még, nem hosszú ez az idő, de még lehet rajta változtatni, úgy hiszem, hogy a bizakodás a legfontosabb. Befogadó nemzet vagyunk, be kell fogadnunk a szépet, a jót, mindazt, ami minket nemesebbé tesz. De ki kell zárnunk soraink közül az egymással való szembenállást, a megkülönböztetést, és igyekeznünk kell egymásnak vetve hátunkat egy majdnem körkörös védelemre berendezkedni. Amit eddig építettünk, a haza és a nemzet javára építettük, és ezt nem adhatjuk fel” – hangsúlyozta Zubánics László.
(MTI)
