A kárpátaljai magyaroknak tudniuk, érezniük, hinniük kell, hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a szétdarabolt nemzet – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap a Tiszaújlakon tartott Turul-ünnepségen.
A hagyományos megemlékezésen, amelyet a Rákóczi-szabadságharc 315 évvel ezelőtt vívott első győztes csatájának emlékére Tiszaújlak határában emelt turulmadaras emlékműnél rendeztek, Pásztor István felidézte a magyarság szabadságküzdelmeit. Megállapította: a ma élő nemzedékek hálásak lehetnek, hogy a magyar nemzet történelmének alakítói olyan bátor férfiak voltak, mint Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Esze Tamás, akik példával és tanulsággal szolgálnak. „Szeretném, hogy a kárpátaljai magyarok tudják, érezzék, elhiggyék, hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a szétdarabolt nemzet” – hangsúlyozta. Hozzáttte, az egység nem a határokhoz, hanem a lélekhez, tartáshoz, közös múlthoz kötődő fogalom.
A szónok kifejtette: „Mindannyian, akik Magyarország határain kívül élünk magyarként, pontosan tudjuk, a saját bőrünkön tapasztaltuk és tapasztaljuk meg azt, hogy csakis a nemzetileg elkötelezett, a nemzetben, a független és szabad hazában gondolkodó magyar kormány képes segíteni a mi munkánkat, ami nem más, mint hogy megtartsuk szülőföldünkön a magyar nyelvet, lehetővé tegyük a felnövekvő nemzedékek számára a boldogulást.”
Emlékeztetett arra, hogy a vajdasági magyarok a 90-es években voltak nehéz helyzetben, amikor háborúban esett szét a rendszer és vele az ország. „Egymásba kapaszkodva éltük túl. Most önök, kárpátaljai magyarok vannak nehéz helyzetben, egymásba kapaszkodva túl fogják élni ezt a nehéz helyzetet, amiben segítségükre van az anyaország” – mondta Pásztor István.
Seszták Miklós, a Kárpát-medencei gazdaságélénkítésért és turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos köszöntőjében azt emelte ki, hogy az eredetileg 1903-ban emelt, a szovjet hatóságok által 1945-ben lerombolt, majd 1989-ben a helyi közösség által küzdelmek árán újra felállított turulmadaras emlékmű önmagában is a megmaradás jelképe.
Az emlékmű ma, 2018-ban azt üzeni, hogy nem engedjük feledésbe merülni a történelmünket, nyelvünket, szimbólumainkat, kultúránkat, és nem engedjük felszámolni magyar oktatási rendszerünket – fogalmazott. Hozzáfűzte: „Mi semmi mást nem akarunk itt, Kárpátalján, csak az évszázados tradícióra építve, békében és együttműködésben élve más népekkel megmaradni magyarnak.” Leszögezte, ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyarság soha nincs egyedül, számíthat Magyarország kormányára, az egyetemes magyar közösségek szolidaritására.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke beszédében a Rákóczi-szabadságharc példájára utalva egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság jelenlegi küzdelmében semmiképp sem alkudhat meg anyanyelve, kultúrája és hagyományai rovására. „Mi, jogkövető ukrán állampolgárokként nem adhatjuk fel közösségünk alapjait, nem adhatjuk fel anyanyelvű iskoláinkat, s nem alkudhatunk meg saját lelkiismeretünkkel sem” – fogalmazott.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője kifejtette, ahogy a császári hatalomnak nem sikerült elvennie az anyjától elszakított gyermek Rákóczi magyar identitását, ugyanúgy kudarcra van ítélve az ukrán hatóságok arra irányuló kísérlete, hogy elfeledtessék a kárpátaljai magyarsággal az anyanyelvét, önazonosságát. Ez még egyetlen, a Kárpát-medencében regnáló birodalomnak, hatalomnak sem sikerült, és ez most sem lesz másképp – hangoztatta a többi között a KMKSZ elnöke.
Forrás: MTI
