A budapesti Duna Palotában ülésezett csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Oktatási és Kulturális Szakbizottsága.
Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára, a szakbizottság elnöke köszöntőjében elmondta: az anyaország alapvető célja a Magyarország területén és határon túl élő értelmiség megtartása, ez pedig egy egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakításával és annak folyamatos fejlesztésével lehetséges. Úgy fogalmazott: alapvető fontosságú, hogy minden fiatal a szülőföldjén férhessen hozzá az anyanyelvi oktatáshoz. Az államtitkár beszámolt az általa vezetett államtitkárság külhoni magyar oktatást támogató programjairól, kiemelve a Makovecz Programot, melynek célja a hallgatói és oktatói mobilitás elősegítése a Kárpát-medencei felsőoktatási intézmények között.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: az anyaország 2010 óta óriási összegeket fordít a külhoni magyar oktatási intézmények megerősítésére. Kárpátalja vonatkozásában kiemelte a gyermekétkeztetési programot, valamint a pedagógusok és művészeti iskolák oktatói, az egyházi személyek és a művészeti iskolákban dolgozók támogatását. Hozzátette: a Szülőföldön magyarul program keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság az elmúlt 7 évben mintegy 38 milliárd Ft értékben nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodai és közoktatásban részt vevő gyermekeknek. Hozzátette: a tavalyi évben a külhoni magyar ifjúsági közösségek támogatására kiírt 100 millió forintos keretösszegű pályázatot jövőre várhatóan 200 millió forintra emelik.
Dr. Grezsa István kormánybiztos beszámolt a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeiről. Elmondta: a Magyar Kormány 2016 végén indította el a programot 17,1 milliárd forintos keretösszeggel, idén október elején pedig döntés született a program második szakaszának elindításáról további 21,5 milliárd Ft keretösszeggel. Hozzátette: a második szakasz keretében 77 óvoda és bölcsőde épül, valamint 216 óvoda újul meg. Kiemelte: az óvodák építése és felújítása mellett szakmai továbbképzéseket tartanak, módszertani anyagokkal és eszközökkel látják el az érintetett intézményeket, melyek mindegyike a magyar nyelvi és kulturális identitás megőrzését szolgálja.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke hangsúlyozta: a szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban Ukrajna oktatási minisztere és a kárpátaljai magyar oktatási intézményvezetők képviselői között tartott egyeztetések nem hozták meg a várt eredményt, konszenzus egyelőre nem született. Hozzátette: a következő fontos lépés a Velencei Bizottság döntése lesz, amely már vizsgálja a törvény kisebbségi oktatást érintő 7. cikkelyét. Orosz Ildikó kiemelte: az utóbbi időben szemmel láthatóan felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások Ukrajnában, különösen az ukrán nyelvű sajtóban.
Dr. Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási referense beszámolt a Gyakorló pedagógusok Kárpátalján – egy felmérés tanulságai című kutatás eredményeiről. Kiemelte: a reprezentatív kérdőíves felmérés során kiderült: a kárpátaljaiak legsúlyosabb, oktatással kapcsolatos problémái a kisebbségellenes oktatáspolitikai döntések, az alacsony pedagógusbérek és a túlzott bürokrácia.
Az elhangzott beszámolók megvitatásába bekapcsolódtak a MÁÉRT tagszervezetek jelenlévő képviselői is. Dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy 2017. november 1-jén látogat el Kijevbe a Velencei Bizottság küldöttsége, amelyet ay ukrajnai kisebbségi szervezetek igyekeznek majd megfelelő információkkal ellátni az anyanyelvi oktatást fenyegető 7. cikkellyel kapcsolatban. A Legfelsőbb Tanács "kormányóra" ülésén több képviselő is kérdéssel fordult Pavlo Klimkin külügyminiszterhez, amelyekben a magyar kormánnyal folytatott konzultációkról faggatták. A miniszter, illetve a beszámolóját kiegészítő szakemberek az anyanyelv (illetve irodalom, kultúra) oktatását látják kivitelezhetőnek, míg az ukrajnai nemzeti kisebbségek pedig az anyanyelven való oktatás mellett törnek pálcát. Űgy tűnik, hogy a felek (az ukrán és a magyar kormány) álláspontja nem közelített egymáshoz, mi több, a közelmúltban Kijevben lezajlott szakminiszteri szinten megtörtént találkozó is olyan "üres" garanciákkal zárult, amelyek ugyan szépen hangzanak, azonban a lényegen nem változtatnak.
