A csernobili atomerőmű-baleset valós méreteiről az első napokban ellentmondásos hírek jelentek meg, a hatalom igyekezett eltussolni az ügyet. Először Svédországban jelentettek a megszokott háttérsugárzás többszöröséről. A folyamatos mérés eredményeiből kiderült, hogy a radioaktivitás mértéke keletről nyugatra haladva csökkent. A szél keletről fújt.
A világ közvéleménye így tudta meg, hogy keleten történt valami.
A Szovjetunió vezetése ekkor ismerte el az atombaleset tényét. A robbanás következtében nagy mennyiségű sugárzóanyag – egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és urán csupán 4, pesszimistább változatok szerint 90 százaléka – került a légkörbe.
A titkolózás oda vezetett, hogy az érintett zónában tartózkodók is csak napokkal később értesültek arról, milyen vész szabadult rájuk. A hatóságok azonban továbbra is késlekedtek a lakosság kimenekítésével: csupán 36 óra után kezdték meg az evakuálást a közvetlen veszélyzónából. Kijevben még a május elsejei felvonulást is megrendezték…
A csernobili katasztrófa áldozatainak pontos száma nem ismert. A robbanás következtében a radioaktív anyagok okozta egészségkárosodást elszenvedett áldozatok száma csak a hatásoknak kitett populáció egészségügyi és halálozási statisztikáinak elemzéséből becsülhető meg.
Ungváron sem feledkeztek meg a szörnyű tragédia évfordulójáról, virágokat és koszorúkat helyeztek el a tragédia emlékére állított szobornál.
Egy évvel ezelőtt tűz pusztított a csernobili övezetben, a turisztikai látványosságok több mint harminc százaléka semmisült meg.
Forrás: KISZó
