1956-os emléktáblát avattak Rahón. Az ünnepség szentmisével kezdődött, amelyen Mikulyák László esperes, rahói plébános emlékezett meg és imádkozott azokért a hősökért, akiknek a forradalom leverése megtorlást hozott az életébe.
Szalipszki Endre, a beregszászi magyar külképviselet főkonzulja néhány fontos dátumot említett ünnepi beszédében, melyekre a mai mapig időszerű emlékezni. Elmondta, ez a rendezvénysorozat valójában tavaly, a forradalom 60-dik évfordulóján kezdődött. Magyarország Beregszászi Konzulátusa lehetőséget kapott az emlékév kormánybizottságától, a külügyminisztériumtól, hogy pályázat útján támogatást kapjon, amiből számos eseményt és rendezvényt valósítottak meg. Ezekből az egyik a forradalom hatásáról szólt a szomszédos országokban. Köszöntötte Milován Sándort, aki fiatal korában kiállt a forradalom mellett, vállalva a börtönbüntetést is, s így ő az élő kapocs napjaink és 1956 között. Az ő példája bizonyítja, hogy mindig van választási lehetőség.
A leleplezendő emlékjel egyetemes értékeket hordoz, hangsúlyozta a diplomata. Ez egy arc nélküli kőtest, amely fájdalmat tükröz, és amelyet golyók ütnek át. Lehet ez egy forradalom harcosa, lehet egy keresztény mártír, aki a hitéért áldozza az életét, ugyanakkor állva marad, azt mutatva, hogy minden bajból lehetőség van talpon maradni, fennmaradni és vállalni a jövőt. Alatta csak egy évszám van, 1956. „Az én olvasatomban ez az emlékjel egy hazafit ábrázol, egy olyan hazafit, aki kész volt meghalni, kész volt az igazáért kiállni, mindezt úgy téve, hogy nem másoknak okozott sérelmet.” Ezzel másoknak nem okoz fájdalmat, és nem mások rovására történik a hazafiság.
Köszönetet mondott Kolodkó Mihálynak, a szobor alkotójának, László atyának, aki hozzájárult ahhoz, hogy a szobor a templom falát díszítse, a város vezetésének az együttműködéséért.
Dmitro Brehlicsuk, Rahó jegyzője, szintén megemlékezett az 1956-os eseményekről. Majd a helyiek foglalták össze a hajdani eseményeket.
Milován Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke, az 1956-os események egyik résztvevője arról beszélt, miért is sikeredett olyan véresre a forradalom, és arról, hogy a világtörténelemben az igazi csapást tulajdonképpen Magyarország mérte a kommunista uralomra nem fegyverrel, hanem azzal, hogy lerántotta a leplet a nyugati társadalmak előtt, világossá téve, hogy a Szovjetunióban soha nem lesz emberarcú szocializmus, mindig terrorállam marad.
Az 1956-ot szimbolizáló szobrot Mikulyák László esperes, rahói plébános, Milován Sándor és Szalipszki Endre főkonzul leplezte le, majd László atya megáldotta azt.
Az emlékműnél Varga Ferenc ungvári és Faragó László beregszászi magyar konzul, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Ambrus Pál, az UMDSZ Felső-Tisza-vidéki Szervezetének elnöke is elhelyezte a kegyelet koszorúit.
Bökényi Magdolna
