Nemzeti ünnepünk egyik fontos eseménye volt a Kijevi Református Egyház fennállása 20. évfordulójának méltatása. A Szent Katalin evangélikus templomban sorra került ünnepi istentiszteleten jelen volt Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, illetve dr. Keskeny Ernő, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete is.
– 1996. március 10-én találkoztunk először az itt élő magyarokkal, mégpedig egy temetés alkalmával. Ám ezt a szomorú eseményt követően alakult meg a magyar keresztény közösség, majd ebből született meg a kijevi magyar református gyülekezet – idézte fel az emlékeket Pocsai Vince református lelkész. – Hálát adunk a mögöttünk lévő két évtizedért. Az Úr akarata volt, hogy húsz évvel ezelőtt elkezdődtek az alkalmak. És lám, közösségünkben tartottunk keresztelőt, köttetett itt házasság, illetve konfirmáció is történt, amikor gyermekek Istenbe vetett hitükről vallomást tettek a gyülekezet színe előtt.
Pocsai Vince kiemelte, talán nincs még egy olyan nemzet, amely az elmúlt ezer évben többet szenvedett volna, mint a magyar. De bármilyen súlyos volt is a támadás, bármekkora végveszélynek is volt kitéve a nemzet, Isten megtartott bennünket.
Az ünnepségsorozat következő állomása Petőfi Sándor kijevi szobránál volt, ahol Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke üdvözölte mindazokat, akik a 168. évforduló méltatására Az esemény rangját jelzi, hogy tiszteletét tette Lezsák Sándor alelnök, Keskeny Ernő nagykövet, Dmitro Tkacs és Oreszt Klimpus, Ukrajna korábbi magyarországi nagykövetei, Vaszil Lazorisinec, a Kárpátaljaiak Kijevi Egyesületének elnöke, Bosicki György, az Ukrán Tudományos Akadémia Jogi Egyetemének rektora, Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke, a hágón túli szervezetek képviselői és még számos neves meghívott.
Miután Bakos Csaba színművész elszavalta a Nemzeti dalt, dr. Lezsák Sándor lépett a mikrofon elé, aki a magyar Országgyűlés nevében köszöntötte az egybegyűlteket.
– Március 15-e Petőfi napja. Egy olyan ember csodálatos ünnepnapja, aki szerte a világon mindenütt képes egybehívni bennünket, magyarokat – emelte ki a szónok. – Szobrok, emléktáblák, emlékhelyek őrzik a nevét. S hogy milyen nap lehetett az életében március 15-e? Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének gyümölcse, Zoltánka 1848. december 15-én látta meg a napvilágot. Ha visszaszámolunk, kiderül, hogy kilencedik hónappal azelőtt éppen március 15-e volt. Lázas, szerelmes, a szabadság mámorában lüktető napok voltak, lehettek ezek a költő életében.
Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, a Nemzeti dal a szabadság éneke, annak vallásos meggyőződéssel megfogalmazott költeménye. Szerinte Petőfi és Tarasz Sevcsenko összeköti a magyar és az ukrán népet, s azokat az érzéseket is, amelyek ilyenkor megfogalmazódnak az emberben.
Az eseményen ünnepi műsorral kedveskedtek a Kijevi Nemzeti Lingvisztikai Egyetem hallgatói, Pocsai Vince lelkész Isten áldását kérte minden jelenlévőre. Petőfi szobra előtt pedig gyülekezni kezdtek a virágok…
A magyar nagykövetség ünnepi fogadásán a Duna Televízió „Hazajárók” című műsorának forgatócsoportja is bemutatkozott, akik Keskeny Ernő meghívására érkeztek az ukrán fővárosba. Moys Zoltán rendező, miután kifejezte köszönetét a meghívásért, elmondta: a műsor elsősorban a Kárpát-medencei magyarságról, a bennünket körülvevő természeti értékekről és a kulturális emlékekről szól.
– Felmerül a kérdés, tulajdonképpen mit keres a Hazajáró Kijevben, amikor a történelmi hazát járja? És mégis, nagyon sok élmény ért bennünket – jegyezte meg. – Nem gondoltuk volna, hogy a történelem ennyi magyart sodort ide, távol az ezeréves határtól. Kellemes meglepetés, amikor azt látjuk, hogy helyi ukrán fiatalok magyarul szavalják Petőfi verseit. Olyan diákok, akiknek nincs vérbeli kötődésük a magyarsághoz, de mégis fontosnak tartják, hogy megismerkedjenek a kultúránkkal.
A rendező kiemelte, munkatársaival – közülük Kenyeres Oszkár, Jakab Sándor, Schödl Dávid és Farkas Zoltán is eljött Kijevbe – 2011-ben a Hazajáróval egy turisztikai-honismereti magazinműsort indítottak. Ám a Kárpát-medencét járva lépten-nyomon magyar emlékekbe botlottak. És persze találkoztak az ott élő magyarokkal is. Missziónak tekintik, hogy az ő életüket is bemutassák a nézőknek. A csapat tagjai egy fantasztikus prezentáció keretében ismertették, honnan indultak, hová jutottak és közben milyen szépséges helyeken jártak.
Lezsák Sándor köszönetét fejezte ki a Hazajárónak azért a misszióért, amit végeznek, és aminek összefoglalóját megosztották a közönséggel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kapcsán sajnálattal jegyezte meg, hogy mára eltorzult a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszava. Az egyenlőség létrehozta az iszonyatos kommunista diktatúrát, a testvériség a nácizmust, a liberalizmus pedig iszonyú erővel rombolja a valóságot. Petőfi Sándor ugyanakkor kiterjeszteni akarta a szabadságot, nem pedig kisajátítani.
Az eseményen a magyar Országgyűlés alelnöke találkozott Okszana Szirojiddal, a Legfelső Tanács elnökhelyettesével, akivel a kisebbségi nyelvhasználat ügyében tartottak eszmecserét. Lezsák Sándor magyarországi látogatásra és előadásra hívta meg tárgyalópartnerét, mégpedig a Lakiteleki Népfőiskolára.
A Magyarok Kijevi Egyesülete még korábban Etelköz-díjjal tüntette ki a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségét az ukrajnai magyarság fennmaradása, identitásának megőrzése, nyelve, kultúrája, hagyományai továbbélésének érdekében kifejtett kimagasló tevékenysége elismerésének jeléül, a kiadvány megalapításának 95-ik évfordulója alkalmából. Az elismerést Petneházy Gyula elnök nyújtotta át a lapot képviselő Tóth Viktor rovatvezetőnek. Magyarország Nagykövetsége elismerő oklevéllel jutalmazta két munkatársa, Karabeles Jána és Opalenik Miroszláv munkáját. Az ünnepi fogadás hangulatát emelte Filep Anita és Csernyáncsuk Beáta előadása.