Március 12-én a Kijev hotel konferenciatermében került sor az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett diaszpóra-konferencia ülésére. A résztvevők főhajtással tisztelegtek Vass Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesülete korábbi elnökének emléke előtt, majd dr. Tóth Mihály, a szövetség tiszteletbeli elnöke koordinálásával elemezték az Ukrajna belső megyéiben élő magyar szervezetek problémáit.
A hágón túli szervezetek vezetői előadásukban az örömteli események és a célok mellett kitértek azokra a problémákra is, amelyek megnehezítik a közösség megtartását, az anyanyelv megőrzését, az identitás továbbadását. Vázolták a megoldási lehetőségeket is, ide értve a gyerekek anyaországi üdültetésének elősegítését. Petneházy Gyula a kijevi, Milcsevics Árpád a lucki, Kutuzaki Judit a mikolajivi, ifj. Száva József az ivano-frankivszki, Szikora Attila a hmelnickiji közösség életéről és helyzetéről fejtette ki gondolatait. Szarvas Gábor a lembergi közösség múltját és jelenét ismertette, kiemelte a magyar hadisírok gondozásának kérdését. Örömteli módon eljöttek a csernovici magyarok képviselői is. Egyikük, Komári Albert elmondta, mintegy száz honfitársról van tudomásuk. Jelenleg egy érdekvédő szövetség létrehozásán munkálkodnak. Golovakina Egry Klára a harkivi magyarság életéről szólt, kiemelve a magyar sajtó, azon belül a Kárpáti Igaz Szó jelentőségét, aminek köszönhetően tudomást szerez a kárpátaljai és a magyarországi történésekről. Többen köszönetüket fejezték ki Magyarország Ukrajnai Nagykövetségének mindazért, amit a hágón túli magyarság érdekében tesz.
Lezsák Sándor a hágón túli magyarok képviselőit köszöntve leszögezte, a közösségek számára fontos kérdésekben bátran megkereshetik őt ügyes-bajos dolgaikkal. Ezt megtehetik Keskeny Ernő nagyköveten keresztül is, akivel még a rendszerváltás előtti időből származó bizalmi kapcsolatot ápol. Örömtelinek nevezte, hogy a diplomata kinevezése óta a követség egyfajta nyitott házzá vált, magyarán szólva központi helye lett az Ukrajnában élő magyaroknak. Szólt a nemzetpolitika egyik legfontosabb sarokkövéről, az egyszerűsített honosításról, valamint azokról a célokról, amelyeket a nemzet megerősítése érdekében tűztek ki, a katonai temetők rendbetételének ügyéről, a tankönyvek biztosításának kérdéséről. Mint megjegyezte, egy tisztességes államnak, így Ukrajnának hozzá kell járulnia – úgy anyagiakban, mint a törvények szintjén – ahhoz, hogy az ott élő kisebbségek zavartalanul éljék életüket, őrizzék identitásukat, életben tartsák hagyományaikat.
Keskeny Ernő fontosnak nevezte a találkozót, amire a jövőben gyakrabban kellene sort keríteni. Hasonló módon nyilatkozott az identitás és a nyelv megőrzéséről, nem véletlen, hogy nagy gondot fordítanak a magyar nyelv oktatására. A nagykövetség számára mindenki fontos, hiszen minden magyar felelős minden magyarért. Ezt a felelősséget a képviselet átérzi, s a jövőben is minden segítséget megad a szervezeteknek, bárhol is működjenek Ukrajnában.
– Ha nem védjük a szórványban élő magyarokat, akkor a tömbmagyarság kerül veszélybe. Ezzel a régi igazsággal pontosan tisztában vagyunk, ezért erre a jövőben is nagy figyelmet fogunk fordítani – húzta alá Keskeny Ernő.
A nagykövet kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyek az ukrajnai magyarság összefogását célozták. Ennek megvolt az eredménye, amit a választások is igazoltak. Nem az a fontos, hogy a két meghatározó magyarságszervezet egymás nyakába boruljon, hanem az, hogy működjön együtt az alapvető kérdésekben, s a közös ünnepeket együtt ünnepeljük meg. A diplomata oklevéllel, Lezsák Sándor egy ajándékkal ismerte el a tíz éve működő Hmelnickiji Szent István Magyar Szövetség tevékenységét, melyet Szikora Attila elnök vett át.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke rámutatott: a 2001-es népszámlálás adatai szerint a hágón túli részeken több mint ötezren vallották magukat magyarnak. A legtöbben Dnyipropetrovszk megyében, ráadásul falusi környezetben élnek. Esetükben meghaladja a 60 százalékot azok aránya, akik odahaza a magyar nyelvet használják. Mint felidézte, az UMDSZ megalapítására is Kijevben került sor. A hágón túliak nélkül a szövetség nem jött volna létre.
– Le kell szögezni: az, hogy Kárpátalján van magyar politikai érdekképviselet, az az itt élőknek is az érdeme, hiszen nélkülük egyik szervezet sem tudott volna politikai pártot létrehozni – hangsúlyozta Zubánics László. – Ezt mindenképpen méltatni kell és el kell ismerni, sőt, a hágón túli szervezetek működéséhez anyagilag is hozzá szeretnénk járulni.
Az UMDSZ elnöke kitért arra, hogyan tudják segíteni a diaszpórában működő szervezetek tevékenységét, illetve a gyerekek táboroztatásának és oktatásának kérdésére, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karán való továbbtanulás lehetőségére, amivel a diaszpórában élő fiatalok is élhetnek. Számukra ma már színvonalas kollégium áll rendelkezésre. A konferencia második részében elsősorban szervezési, pályázatírási és egyéb kérdések kerültek terítékre.
A Kijevbe látogató hágón túli és kárpátaljai magyarok számára a helyi magyar egyesület egy városnéző túrával kedveskedett. Láthattuk Liszt Ferenc emléktábláját, fontos állomás volt a Magyar Dombon lévő emlékjel.
A diaszpóra tanácskozás az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával valósult meg.
