Petneházy Gyula a Magyarok Kijevi Egyesületének elnökeként közel egy évtizede elkötelezetten dolgozik a kijevi magyarságért. A 35 éve alapított egyesület célja a magyar kultúra és hagyományok ápolása, valamint a közösség összetartása áll tevékenységeik középpontjában. Az elmúlt években számos kihívással kellett szembenézniük, ennek ellenére igyekeznek fenntartani és erősíteni a magyar identitást az ukrán fővárosban. Idén március 15-én Petneházy Gyula a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Ennek kapcsán beszélgettünk vele az egyesület jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről, valamint arról, hogy mit jelent számára ez a rangos elismerés.
– Gratulálok a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéséhez! Mit jelent ez önnek és a Magyarok Kijevi Egyesületének?
– Nagyon megtisztelő számomra és az egyesület számára is. Ez a kitüntetés nemcsak az én munkám elismerése, hanem mindazoké, akik az elmúlt évtizedekben dolgoztak a kijevi magyarságért. Fontos visszajelzés, ami azt bizonyítja, hogy az anyaország is figyelemmel kíséri és támogatja törekvéseinket. Ez az elismerés a rendkívüli értékek megteremtésének felismerését és elismerését jelenti, és azt, hogy érdemes maradandó értékek létrehozásában részt venni.
– Mi jellemzi az elmúlt évtizedekben végzett tevékenységet?
– A Magyarok Kijevi Egyesülete idén 35 éves. Az eltelt időszakban számos kulturális és közösségi programot szerveztünk. Ezek közé tartoznak a magyar nemzeti ünnepek méltatása, kiállítások, színházi előadások, valamint a vasárnapi magyar iskola működtetése. 2017-ben megnyílt a Kijevi Magyar Ház, amely közösségi életünk központja lett. Itt tartottuk a nyelvtanfolyamokat, klubesteket és egyéb rendezvényeket. Különösen emlékezetes számomra a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében érkezett ösztöndíjas, Bence Vivien munkája, aki két év alatt óriási eredményeket ért el a gyerekekkel. Az ő jelenléte közösségépítő és összekovácsoló erővel bírt, ami a jelenlegi helyzetben különösen hiányzik. Sajnos a mostani körülmények között nem megvalósítható a program folytatása.
– Hogyan érintették az egyesületet az elmúlt öt év kihívásai?
– A pandémia jelentős kihívást jelentett számunkra is. A legtöbb programunkat le kellett mondani, és a személyes találkozók száma is csökkent. Az online térben próbáltuk folytatni a tevékenységünket, de ez nem pótolja a személyes jelenlétet. Szerencsére a járványhelyzet enyhülésével lassan visszatérhettünk volna a megszokott kerékvágásba, de jött a háború, és ismét új kihívásokkal kellett szembenéznünk.
A háború sajnos nagy hatással volt ránk. Sok tagunk elhagyta Kijevet. Az itt maradtak számára igyekeztünk minden lehetséges segítséget megadni, legyen szó élelmiszer-csomagokról vagy humanitárius segélyekről. A közösség létszáma jelentősen csökkent, de továbbra is tartjuk a kapcsolatot mindenkivel, és igyekszünk segíteni az arra rászorulókat. Ugyanakkor a közösségi életünk teljes egészében nem állt le, továbbra is dolgozunk azon, hogy erősítsük a magyar identitást és kultúrát. Rendszeresen megszervezzük a magyar nemzeti ünnepekhez kapcsolódó főhajtásokat, koszorúzással emlékezünk elődeinkre.
– Hogyan látja a jövőt?
– Mindig bizakodva nézek a jövőbe. Bízom benne, hogy a háború véget ér, és újra béke lesz Ukrajnában. A Magyarok Kijevi Egyesülete továbbra is elkötelezetten dolgozik majd a magyar közösségért, és remélem, hogy egyre több fiatal csatlakozik hozzánk, hogy továbbvigyék a hagyományainkat és értékeinket. Az anyaország támogatása is nagyon fontos számunkra, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is megmarad.
