A munkacsoport tagjai június 8-án Beregszászon a művelődési házban több száz pedagógus – többségük ukrán nyelvtanár, illetve oktatási intézményvezető – előtt mondták el, hogy szerintük mi szükséges az államnyelv hatékonyabb oktatásához. A kijevi szakemberek az ezzel a tantárggyal foglalkozó pedagógusok továbbképzésének fontosságát, szakmai kompetenciájuk növelését, a megfelelő tankönyvekkel való ellátottságot, valamint a nyelvoktatáshoz szükséges speciális programok kidolgozásának a fontosságát emelték ki. A munkacsoport tagjai számtalanszor hangsúlyozták, hogy a Ukrajna Alkotmánya biztosítja az anyanyelven történő oktatást, és szerintük is fontos, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizzék kultúrájukat, hagyományaikat.
A legnagyobb gond, hogy a hivatalos oktatási modell nem a valóság talaján áll, mutatott rá Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Miközben a kárpátaljai magyar érettségizőktől a követelményrendszer anyanyelvi szintű tudást vár el, a mögöttünk hagyott bő negyedszázad alatt az állam még egy szótárt sem tudott biztosítani az ukrán nyelv elsajátításához. Minduntalan abba ütközünk, hogy erősen átpolitizált ez a kérdés, és ebből következik, hogy amíg nem lesz politikai egyetértés abban, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók számára más szabványt kell meghatározni, addig nem tudunk előrelépni ebben a számunkra nagyon fontos, létünket meghatározó kérdésben. Orosz Ildikó beszélt arról is, hogy a KMPSZ álláspontját tartalmazza az az összefoglaló, mely az oktatási minisztériummal folytatott levelezés legfontosabb megállapításait gyűjtötte össze.
Szilágyi Lajos, a KMPSZ beregszászi régióelnöke példákkal bizonyította, hogy mennyire nem következetes a minisztérium hozzáállása számos fontos kérdésben. Néhány évvel ezelőtt, amikor az érettségizők a külső független értékelésen matematikából rosszul teljesítettek, a következő esztendőben 60%-kal növelték az óraszámot ebből a tantárgyból. Az eljárás az alapvető pedagógiai elvekkel megy szembe, ami a fokozatosság elvét hangsúlyozza minden körülmények között.
A találkozó után a Rákóczi Főiskolán kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen a jelenlevők a készülő tantervekről, a tankönyvellátásról és az ukrán nyelv oktatásának tapasztalatairól hallgattak meg beszámolókat, majd cseréltek eszmét ezekről a kérdésekről.
Eszenyi Gábor
