Több mint 25 évvel ezelőtt rakták le a Szolyvai Emlékpark alapkövét. Azon a szomorú helyen került minderre sor, ahol a vidékünkre bevonuló szovjet csapatok 1944 novemberében gyűjtőlágert hoztak létre. Itt az embertelen körülmények és a durva bánásmód következtében másfél hónap leforgása alatt ezrek haltak meg. A koncentrációs lágerekbe hurcoltaknak csupán egyetlen bűnük volt: az, hogy magyarnak vagy németnek születtek. A kollektív bűnösség elve alapján mártíromságra ítélték őket.
A sztálini lágerekbe hurcoltak emlékére rendezett gyászünnepséget idén is a két meghatározó magyar érdekképviseleti szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ együtt szervezte. A résztvevők között – akiknek a száma megközelítette az ezer főt – örvendetes módon igen sok fiatal arcot láthattunk. A kárpátaljaiakkal együtt emlékezett a Csonka-Bereg településeiről érkezett népes, közel száz fős küldöttség, és a ma Szlovákiához tartozó ungvidéki falvak delegációja. Az együttléten a magyar országgyűlés valamennyi jelentős pártja képviseltette magát.
A hagyományoknak megfelelően először Tóth Mihály, az Emlékparkbizottság elnöke tartott beszámolót, aki tájékoztatott arról, hogy a lassan mögöttünk hagyott esztendőben folytatódott az emlékpark további fejlesztése: újabb 23 gránit emléktábla került elhelyezésre, melyeken a Csonka-Bereg 23 településének 1768, illetve az Ung-vidék és Bodrogköz 17 településének 199 egykori lakosának a nevét tüntették fel, akik ugyancsak az 1944-es őszi elhurcolásnak estek áldozatul. Emellett felavatásra került a sztálini terror áldozatául esett kárpátaljai magyar parlamenti képviselők, illetve felsőházi tagok emlékjele.
Ünnepi beszédében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról szólt, hogy a Szovjetunióba hurcolt magyarok tiszteletére 2015 és 2017 között meghirdetett emlékév programjaiba több mint 250 település kapcsolódott be, így a fiatalabb nemzedékek tagjai alaposabban megismerhették, hogy milyen szenvedéseken mentek keresztül nagyszüleik. Az ennek nyomán kibontakozódó mozgalom még inkább eggyé kovácsolta a Kárpát-medence különböző részeiben élő magyarokat. Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója a mártírok emléke előtti főhajtás fontossága mellett azt hangsúlyozta, hogy vidékünk jövője csak akkor biztosított, ha az itt élő nemzetek és nemzetiségek képviselői a tolerancia és a kölcsönös tisztelet jegyében egymással összefogva munkálkodnak a vidék felvirágoztatása érdekében.
Emberi tartásban mindvégig különbnek maradni fogva tartóinknál, hálás szívvel fogadni az élet nyújtotta legapróbb örömöket is – idézte a gulágot megjárt szerzetes, Olefson Placid atya bölcs szavait Pálfalvi Milán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Parlamenti Államtitkársága politikai tanácsadóját, aki egyben arra is figyelmeztetett, hogy bár éljünk a Földön hétmilliárdnál is többen, ám akkor is megvan a felelősségünk, mert minden egyes ember valamivel, valamiképpen hozzájárul a történelem alakításához.
Barta József, a megyei tanács és a KMKSZ alelnöke azokat az okokat boncolgatta, amelyek elvezettek 1944 őszének tragikus eseményeihez. Kétségtelen tény, hogy a harci cselekmények következtében rengeteg mindent újjá kellett építeni, a sok romot eltakarítani, ám az új hódítókat a magyar és a német férfiaknak a lágerekbe való gyűjtésekor nem ez a cél vezérelte, hanem a megfélemlítés és a kollektív büntetés. Amelynek sajnos ki vannak téve a mai nemzedékek is, hangsúlyozta a szónok, aki a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy ha Ukrajna valóban az Európai Unióban képzeli el a jövőjét, akkor nem alkot olyan oktatási törvényt, amely lehetetlenné teszi a kisebbségek számára a fennmaradást.
Az anyanyelvű oktatási rendszer a legfontosabb bázisunk. Ha ez elvész, akkor a kárpátaljai magyar nemzetrész közösségként való megmaradása kétségessé válik, hangsúlyozta Zubánics László, az UMDSZ elnöke. Nem hittük volna, hogy a sors ilyen próbatétel elé állít bennünket 73 évvel a málenykij robotra való elhurcolásokat követően, ám ha így áll a helyzet, akkor nekünk most azzal szembe kell néznünk.
A kárpátaljai magyarok helytállását méltatta és az anyaország szolidaritásáról biztosította az itteni nemzetrész tagjait Tilki Attila a Fidesz, Legény Zsolt az MSZP, Gyüre Zsolt a Jobbik országgyűlési képviselője. Zárszavában Dupka György, az emlékparkbizottság titkára megelégedéssel nyugtázta: ez az objektum mostanra a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos zarándokhelyévé vált.
A megemlékezés során a péterfalvi Tisza Csillag és a vásárosnaményi Polgárőrség énekkar szolgált. A koszorúzás előtt a történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus gyászszertartást.
Kovács Elemér
Forrás: Kárpátinfo
