Zubánics László Kárpátalja-szerte ismert közszereplő. A történelemtudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatóhelyettese, közel egytucat könyv szerzője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Nemzetiségét tekintve magyar. Középfokú tanulmányait magyar középiskolában végezte. Ebben az időszakban a nemzetiségi iskolákban orosz nyelvet oktattak, az ukrán nyelv teljes egészében ismeretlen volt.
A mindennapi családi kommunikáció is magyar nyelven zajlott, hiszen a család a Beregszászi járási Gut községben él, ahol gyakorlatilag mindenki magyar anyanyelvű. Az itteni nyolcosztályos iskola is magyar nyelvű, azonban Krivánics Fegyir orosz nyelvtanárnak köszönhetően az iskola szinte minden tanulója megfelelő szinten elsajátította az orosz nyelvet. Zubánics László többek között járási tantárgyi vetélkedőket is nyert.
Később megyei olimpiát nyert történelemből is, az ezekről szóló okleveleket ma is őrzi.
A történelem iránti „szerelem” a felsőbb osztályokban bontakozott ki, Hapák Mária tanárnő inspirálására. A Jánosi Középiskola befejezése után felvételt nyert Az Ungvári Állami Egyetem történelem karára. A felvételire orosz nyelven készültek, éppen ezért beiratkozott az egyetem előkészítő tagozatára is. Egy nappal a vizsgák előtt az egyetem vezetése engedélyezte az anyanyelvi vizsgákat. Mindez a távoli 1988-as esztendőben történt.
Az ukrán nyelvvel való „találkozásra” az egyetem első évfolyamán került sor. A tanárok több mint a fele ukrán nyelven tartott előadásokat, a többiek oroszul. Az ukrán nyelven oktató tanárok elvárták, hogy a szigorlatokat, vizsgákat is ezen a nyelven tegyük le. Éppen ezért éjt nappallá téve kellett a nyelvtanulással is foglalkoznunk.
– Majdnem felnőtt fejjel ismét elő kellett vennünk az ábécéskönyvet – emlékezik vissza nevetve Zubánics László. – Az órák mellett azonban a legnagyobb segítséget a kollégiumi élet adta, ahol egy szobában egymás mellett különböző nemzetiségek képviselői laktak. Emellett sokat segített az olvasás is. Főleg úgy, hogy bizonyos könyvek magyar és ukrán nyelven is rendelkezésre álltak, így a klasszikus fordításokat össze tudtuk hasonlítani, gyarapítva ezzel a szókincset is. A beszélt nyelv elsajátítása természetesen könnyebben ment, a helyesírással időnként még most is gondban vagyok. Gyakran tévesztjük az egyes magánhangzók használatának szabályait, a ragozásokat, a különböző nemek alkalmazásából kiinduló végződéseket. Hiszen a magyar nyelvtan – amely az egyike a legbonyolultabbaknak a világon –, egészen más szabályok szerint működik, mi több, ha egy mondatot le szeretnénk ukrán nyelvről fordítani, akkor gyakran fordítva, a végétől kell elkezdeni. De lépésről lépésre haladva ma már ez sem jelent problémák!
Zubánics László a kandidátusi értekezését már ukrán nyelven írta és védte meg. Tanítványai közül 11-en PhD (filozófia doktora) képzéseken vesznek részt szülőföldjükön, illetve külföldön (a korábbi kandidátusi címeket a múlt évben Ukrajnában is felváltotta a PhD-fokozat – H. M.).
A történész meg van győződve arról, hogy ha az ember szeretné valamire vinni az életben, tudnia kell annak az országnak a nyelvét is, amelyben él. Ennek érdekében azonban módosítani kellene az oktatás módszertanán, amelyet az óvodai képzés szintjén kellene elkezdeni. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy még mindig nincs elegendő képzett szakember, akik ezt a munkát képes lenne elvégezni. Ugyanez mondható el a módszertani szakirodalomról, tankönyvekről és a szótárakról is.
Hasonló cipőben járnak a közép- és felsőfokú tanintézmények is. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Kárpátalja magyar oktatási nyelvű intézményei végzőseinek ukrán nyelvtudása jelentősen javult, s semmiben sem maradnak le a hegyvidéki járások ukrán anyanyelvű végzőseitől. Pedig az utóbbiak számára az ukrán egyben anyanyelv is.
Az ukrán nyelv megfelelő elsajátítása egyszerre a nemzeti közösség és az állam felelőssége – véli Zubánics László. Nincsenek magyar szerzők ukrán nyelvre lefordított munkái. Ez utóbbi annak is „köszönhető”, hogy nincsenek szakképzett fordítóink. A szerző munkái közül is nagyobbrészt magyar nyelven jelentek meg, most van előkészületben egy olyan kiadvány, amelynek megvan a magyar és ukrán nyelvű változata is.
A szakember meglátása szerint nagy hiány van olyan ukrán nyelvű televíziós műsorokból is, amelyek a magyar, vagy a román nézőket célozzák meg. Ezt kiküszöbölendő a kárpátaljai magyar elektronikus média ukrán nyelvű anyagokat kezdett el készíteni. Fontos lenne több olyan rajzfilmet, dokumentumfilmet „közzétenni”, ami egyszerre érdekelné a gyerekeket és a felnőtteket.
Már alig várom, hogy a mozikban megnézhessem az Oleksza Dovbus című filmet. Iskolák koromban sokat olvastam róla regényekben magyar nyelven is. Most szeretném összehasonlítani az eredeti regényt a megfilmesített változattal. A film mellett a könnyűzene lehetnek az a kapocs, amivel motiválni lehetne a fiatalokat az államnyelv elsajátítására.
Zubánics László többek között az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, személyesen is bekapcsolódott az államnyelv elsajátításának népszerűsítésébe. A civil szervezet rendezvényeit többnyire kétnyelvű közönség számára szervezik. Ezek között művelődési programok, fesztiválok, sportrendezvények is vannak. Az UMDSZ többek között az Ukrajnai Nemzeti Közösségek Tanácsa országos kisebbségi ernyőszervezet tagja, amely révén többek között a kormány részére is megfogalmazzák javaslataikat az államnyelv elsajátítása kapcsán. A napokban Kijevben az Európa Tanácsnak a nyelvi Charta alkalmazásával foglalkozó szakértői bizottság tagjaival is találkozott, ahol kollégáival közösen több megoldásra váró problémát vetett fel. A szakértői bizottság számos alkalommal figyelmen kívül hagyja azokat az írásos megkereséseket, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelven való oktatása jogainak szűkítésével kapcsolatban megfogalmazódtak. 2014 óta Ukrajnában konceptuálisan megváltozott a kisebbségi nyelvpolitika, ugyanakkor az Európa Tanács továbbra sem hajlandó „észrevenni” ezeket a negatív folyamatokat. Mindezek fényében úgy tűnik, hogy a kisebbségi jogok védelmét felügyelni hivatott európai intézmények gyakorlatilag asszisztálnak mindehhez. A kisebbségi szervezetek álláspontját írásban is megfogalmazták és átnyújtották a szakértőknek.
Az előzetes információk szerint a szakértői bizottság július végéig elkészíti saját álláspontját az Ukrajna áltál összeállított országjelentéssel kapcsolatban, ebben ígértük szerint helyet kapnak majd a kisebbségi szervezetek által megfogalmazott javaslatok és megjegyzések is.
Horváth Miklós
Az "Együtt tanulunk" projekt csapata által kidolgozott, az általános iskolai tanításhoz szükséges hasznos források és eszközök válogatása segíteni tudja a tanárokat a tanításban. Az online tanulás általános ötletei segítenek a tanulási folyamat hatékony megalapozásában a karanténkorlátozások körülményei között, a tananyagok pedig a tanulók számára új ismeretek elsajátításában.
Ez az anyag az Európai Unió és a Finn Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával készült. A kiadvány tartalma kizárólag a szerző felelőssége, és semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy az tükrözi az Európai Unió vagy a Finn Külügyminisztérium véleményét.
Az "Együtt tanulunk" négyéves együttműködési program, amely Ukrajna és Finnország között 2018 júliusában kezdődött, az EU 2018 végén csatlakozott, és további finanszírozást biztosított az ukrán nyelv oktatása minőségének javításához a nemzeti kisebbségek körében. A projektet az FCG Finnish Consulting Group Ltd. hajtja végre. Országos lefedettségű, és célja az Új Ukrán Iskola (NUS) elnevezésű reform támogatása, különösen az alapfokú oktatás területén. A projekt fő célkitűzése, hogy az iskolai oktatás és adminisztráció megfeleljen a NUS szabványainak; e reform előmozdítása az oktatók és a lakosság körében; az oktatási környezet javítása az 1–12.
Forrás: Kárpátinfo.net