A csernobili atomkatasztrófa az egyik legsúlyosabb nukleáris baleset volt a történelemben. 1986. április 26-án következett be a csernobili atomerőmű 4. reaktorának robbanása, ami óriási mennyiségű radioaktív anyagot szabadított fel a környezetbe. Az esemény nemcsak helyi, hanem globális hatással is járt, és azóta is a figyelem középpontjában áll a nukleáris biztonság és a balesetek megelőzése terén.
A csernobili katasztrófa nem egyetlen véletlen miatt történt, hanem számos hibás döntés és technikai probléma sorozata vezetett a végzetes robbanáshoz.
A robbanás 1986. április 26-án 1 óra 23 perc körül történt. Mintegy 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. Két napig a Szovjetunió vezetése titkolta a világ elől a robbanásról szóló információkat. Az erőműnél a tűz 10 napig égett, csak május 10-re sikerült eloltani a lángokat.
A hivatalos adatok szerint 56 közvetlen áldozat volt: 47 munkás és 9 gyermek, akik pajzsmirigyrákban haltak meg.
Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország 8,5 millió lakosa kapott jelentős sugárdózist a balesetet követő napokban.
1986 nyarának végéig 90 784 embert evakuáltak Ukrajna 81 településéről. 2 293 ukrán várost, települést és falut találtak radioaktív nuklidokkal szennyezettnek.
Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára a csernobili erőmű végleges bezárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s az utolsó blokkot 2000. december 15-én végleg leállították.
2022-ben a csernobili atomerőmű orosz megszállás alá került. A megszállók az invázió első napján, február 24-én elfoglalták a fehéroroszországi határ közelében található csernobili atomerőmű területét. A megszállók öt hétig tartózkodtak a csernobili övezetben. Tevékenységük következtében az állomás többször is áramellátás nélkül maradt, ami a kiégett fűtőelemek hűtéséhez szükséges. És ebben a pillanatban a világ ismét egy ökológiai katasztrófa küszöbén állt.
Bár már nem tartózkodnak a csernobili övezetben az ellenséges csapatok, a Zaporizzsja Atomerőmű továbbra is orosz megszállás alatt áll, amit a megszállók valójában katonai bázisként használnak. Ukrán és külföldi szakemberek így folyamatosan figyelemmel kísérik az atomerőmű működését, hogy megakadályozhassanak egy újabb katasztrófát.
A csernobili katasztrófa hosszú távú hatásai még mindig érezhetőek a környezetre és az emberek egészségére nézve. Az erőműben bekövetkező robbanás következtében óriási mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe és a talajba. Ez a radioaktivitás hosszú időn keresztül megmarad a területen, ami komoly következményekkel jár az élővilágra és az ökoszisztémára nézve.
Az egykor virágzó városban ma is láthatjuk a katasztrófa nyomait. Az üres utcák, az elhagyatott, lerombolt, romos épületek ma is emlékeztetik az embereket a csernobili katasztrófa következményeire, és felhívják a figyelmünket arra, hogy mennyire fontos a nukleáris biztonság.
2016 decemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) április 26-át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Ezen a napon Ukrajnában és szerte a világon megemlékezéseket, rendezvényeket és kiállításokat tartanak.
Kárpátalja.ma
