Az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közlemény arról számol be, hogy Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte a Zilahi Kongresszust. Úgy fogalmazott: nem hátrálnak meg, haladni akarnak a fejlődés útján azért, hogy a magyar közösség erős legyen. ‘Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet. Mert együtt erősek vagyunk, és nincs az az ár, amely minket elsodorna’ – idézi a közlemény Seres Dénest.
‘Zilah város önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt. Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, hanem az együtt élésé, együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak’ – mondta el köszöntőjében Ionel Ciunt, Zilah polgármestere.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a FIDESZ-KDNP képviselője gratulált az RMDSZ-nek a 2016-os választásokon megvalósított összefogáshoz, amely értékelése szerint megtörte a negatív részvételi trendet, és amely arányos képviseletet biztosított az erdélyi magyarságnak a parlamentben. ‘Szükség van az erős képviseletre, hiszen az utóbbi időben több olyan történésnek voltunk tanúi, amelyek a magyar közösség ellen irányultak. Példaként említhetjük a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetét. Bürokratikus okokra hivatkozva akadályozzák a magyar gyermekek oktatását, és abszurditás, hogy szülőket hallgatnak ki a korrupcióellenes ügyészek. Elfogadhatatlan, hogy Romániában leállt a restitúció, és míg mindenhol Nyugat-Európában természetes a nemzeti szimbólumok használata, számos kísérlet van arra, hogy az erdélyi magyarokat megfosszák ettől a joguktól. A jog álarca mögött, megpróbálják megfélemlíteni a magyar önkormányzati képviselőket.’ – idézi a közlemény Semjén Zsoltot.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke kongresszusi beszédében elítélte az RMDSZ választott képviselői ellen indított eljárásokat. Elmondta, a jogállam működésének zavarát mutatja az, hogy ezek az eljárások elindultak, és ha ezek nem zárulnak le, akkor a jogállamiság sérül Romániában. ‘Az egységes magyar nemzet elvét azzal tudjuk gyakorlatba ültetni, ha határok nélküli vonzó magyar világot teremtünk az anyaanyaországban és azon túl. Tudnunk kell, hogy magyar és magyar között mindig több az ami összeköt, mint ami elválaszt’ – mutatott rá beszédében.
Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke videó-üzenetében felidézte, miniszterelnöksége idején jól együttműködött az RMDSZ-el, ez a partnerség pedig nemcsak a magyar közösség, de a román társadalom számára is eredményes volt. ‘Közös célunk, hogy támogassuk a fiatalokat – román és magyar fiatalokat egyaránt -, hogy itthon képzeljék el jövőjüket, itthon alapítsanak családot, itt vállalkozzanak, itthon gazdagítsák közösségünket. Ez mindannyiunk érdeke’ – hangsúlyozta.
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke úgy véli: a ‘Nem hátrálunk meg!’- jelszó nem az ellenállás, hanem az építkezés jelszava. Mint kiemelte, mindnyájan egyetérthetnek abban, hogy a sikerek ellenére számtalan a megpróbáltatás. Az RMDSZ elmúlt huszonhét esztendőjéhez gratulált, valamint további jó munkát kívánt a Szövetségnek.
Antonio López-Istúriz White – az Európai Néppárt főtitkára videó-üzenetében azt hangsúlyozta, tisztában van vele, hogy a romániai magyarok a csatákat két fronton vívják, hiszen a kisebbségi törvények bővítéséért harcolnak, ugyanakkor azért is küzdenek, hogy a kisebbségeket érintő törvényeket betartsák. ‘Támogatunk benneteket, mert hisszük, hogy a nemzeti kisebbségek sokszínűséget jelentenek, és ez a változatosság adja minden európai társadalom erejét. A kisebbségeket a jogállamiság keretein belül kell megvédeni, egyetértésben az ország minden lakójával’ – hangzott el az üzenetben.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy fogalmazott, az együttműködés által két évvel ezelőtt új fejezet nyílt az Erdélyi magyar politikában, az új felelősség korszaka, ennek tartópillére az erősközösség és elkötelezettség. ‘A történelem során azt láttuk, hogy összetartozás nélkül meggyengülnek a közösségek. Jelmondatunk: Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség a választók iránt. Mi innen indítottunk és úgy néz ki jól döntöttünk. Egy erős érdekképviselet által tudjuk megvalósítani céljainkat. Ígérjük, hogy hozzájárulunk az érdekképviselet érvényesítéséhez, arra fogunk törekedni, hogy több mint negyed század után végre Romániában is lezárjuk a posztkommunizmus korát’ – mondta.
‘A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Nemzeti Liberális párt az évek során bebizonyította, ugyanazokat az értékeket képviseli, az Európai Néppárt tagjaiként hatékonyan dolgoztunk a romániaiak jólétéért. Úgy vélem, az erdélyi magyarság egyazon egész része, Románia egyenjogú polgárai, így őket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint bármely más állampolgárt’ – fogalmazott Lucian Bode, a Nemzeti Liberális Párt Szilágy megyei szervezetének elnöke.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette: a magyar együttműködésnek mindenképp fontos túltekintenie a határokon. ‘Hisszük, ami jó Erdélynek és az RMDSZ-nek az jó a Kárpátaljai magyar közösségnek is. Bízunk benne, hogy az RMDSZ az elkövetkező néhány évtizedben ismét sikereket fog elérni’-mondta.
Az RMDSZ következetes kisebbségvédelmi politizálását méltatta Paul-Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) elnöke. Úgy értékelte, a két szervezet hidat képez az anyaországok és a Romániában élő német, illetve magyar kisebbség között.
‘A közösségeknek joguk van az önrendelkezésre, mindenkinek szülőföldjén, az anyanyelvén kell megmaradnia. Az LMP ebben kíván segíteni az erdélyi magyaroknak’ – hangzott el Ungár Péter, az LMP elnökségi tagjának beszédében. Hozzátette: meg kell szüntetni az Unióban azt a kettős mércét, amely megkülönbözteti az Európában élő kisebbségeket, hiszen ugyanazok a jogok kell megillessék a Finnországban élő kisebbségeket, mint a romániaiakat.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke beszédében elmondta: ‘számukra, legkisebb magyar közösségként, nagyon fontos az anyaországgal és a legnagyobb magyar közösséggel való jó partnerségi viszony. Köszönöm, hogy mindig partnerként tekintenek ránk, remélem egy hosszú kapcsolat áll még előttünk. Azt gondolom, hogy ez egy üzenet a kétkedőknek.’
Petrolena Mihaela Csokany a romániai kisebbségek parlamenti képviseletének üdvözletét tolmácsolta. Úgy vélte, az RMDSZ-szel közösek céljaik: kisebbségiként megőrizni az identitást, ápolni a kultúrát. A kisebbségi törvénytervezet ennek szükségszerű eleme. ‘Többet és közösen kell dolgoznunk azért, hogy ezt elfogadják’ – nyomatékosított.
Samu István, a Magyar Közösség Pártjának országos elnökségi tagja beszédében azt hangsúlyozta, a felvidék üdvözletével jön és azokat a kapcsolódási pontokat keresi, amelyek a határokon túlmutatnak: ‘az RMDSZ azt üzeni, nem hátrálunk meg, mi azt mondjuk, valóban ne hátráljatok meg, mert együtt erő vagyunk. A magyar nemzetközösség családjába tartozunk és így a céljaink azonosak.’
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség országos elnökségi tagja beszédében az ukrajnai magyar közösség megmaradásért folytatott törekvéseiről beszélt, majd párhuzamot vonva kifejtette, bízik az erdélyi magyar közösség erejében, a civil szervezetek sikereiben, a történelmi egyházak kiállásában és az RMDSZ munkásságában, hogy egy szebb jövőt teremtsenek Erdélyben, a szülőföldön.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke úgy fogalmazott, Európa nyugati és északi országaiban bebizonyosodott: a kisebbség a többséget gazdagítja, nem szegényíti. Itt az ideje, hogy ezt Románia is megértse. Mint mondta, Európa őshonos kisebbségei egy lapon vannak a Minority SafePack polgári kezdeményezést illetően, majd emlékeztetett: jövő héten május 17-21. között Kolozsváron zajlik a FUEN-kongresszus, ahol a Minority SafePackhez szükséges egymillió uniós aláírás összegyűjtésének szimbolikus elindítását tervezik.
