A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXIV. közgyűlésére Beregszászban, a Rákóczi-főiskola átriumában került sor. A résztvevőket, vendégeket, akik között ott volt dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, Forró Krisztián, a felvidéki és Pásztor Bálint, a vajdasági magyar közösség képviseletében, Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének első beosztott nagykövete, az ungvári főkonzulátus, illetve a beregszászi konzulátus képviselői, több külhoni meghívott, Gulácsy Géza, a szövetség alelnöke köszöntötte, majd elnöki beszámolójára kérte fel a tavaly újraválasztott Brenzovics Lászlót.
A KMKSZ elnöke online csatlakozott a gyűléshez, s tartotta meg beszámolóját. Felelevenítette a szövetség 1989-ben lezajlott alakuló gyűlését, hozzáfűzte, azóta nagyon sok minden történt, rossz és jó egyaránt, de a lényeg az, hogy még mindig itt vagyunk, megvagyunk.
– Az eltelt évtizedek alatt minden szférában sokat tettünk a kárpátaljai magyarságért, következetesen kiálltunk jogaikért. Sorra indultak mind a gazdaságot, mind az oktatást fejlesztő programok, a magyar kormány támogatásával a nehéz körülmények ellenére is az alapítványaink tovább működnek, elősegítik megmaradásunkat. Az idén például sok más kiemelt beruházás mellett a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új épületszárnya, a szintén Beregszászban épülő uszoda kerül átadásra – hangsúlyozta Brenzovics László.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Brenzovics László elnök kifejtette, álláspontjuk egyezik a magyar kormány álláspontjával, miszerint a béke a legjobb megoldás. A magyar–ukrán kapcsolat pedig remélhetőleg jobbra fordul, és kisebbségügyben is lesznek előrelépések, fejtette ki.
A közgyűlésen részt vett dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki köszöntőjében kiemelte: a mögöttünk álló időszak alatt nemcsak szűkebb lett az életünk, de a globális világ is óriásit változott, ki gondolta volna, hogy nem tanul senki a történelemből, és Európában még háború tör ki.
– Most itt vagyunk, a háború árnyékában, és ünnepeljük azt a 35 éves szervezetet, amely cipeli a hátán az itt élő magyarság sorsát, tesz azért, hogy ma is sokan vállalják, hogy a nehéz körülmények között is magyarként a szülőföldjükön élnek, itt gazdálkodnak, nevelik gyermekeiket, unokáikat, vagy őseik sírját gondozzák – fogalmazott a politikus. – A megváltozott világban kiszolgáltatottá váltunk, de meg kell keresnünk a kapaszkodókat abban a lokális térben, ahol tudunk egymásért tenni. Ezért is volt fontos számunkra a 2010-es esztendő, amikor a nemzetpolitika is egy óriási változást tett, alaptörvénybe fogalmazta, hogy Magyarország felelősséget visel határon kívüli polgáraiért, a nemzettársaiért a Kárpát-medencében és a diaszpórában – tette hozzá Szili Katalin.
Kisebbségi jogaink használatával kapcsolatban kihangsúlyozta, nincs olyan háborús időszak, vagy háború, amely felmentést adhat az alól, hogy a nemzeti kisebbségek tiszteletét, jogait ne kellene betartani.
– Ezért is kell kiállnunk egymásért, és Ukrajna Európába jutásának éppen az egyik feltétele az, hogy azokat a jogokat, amelyeknek a szűkítése 2015 óta folyamatosan zajlik, visszakapják az itt élő közösségek. Nekünk a béke, és nemzettársaink biztonsága az elsődleges, számunkra az a legfontosabb, hogy az itt élők biztonságban érezzék magukat szülőföldjükön. Európai Parlamenti választások előtt állunk, és fontos, hogy olyan jelöltek kapjanak lehetőséget, akiknek célja a béke megteremtése, akik számára fontos kérdés a nemzeti kisebbségek ügye és sorsa Európában, ezen belül is az őshonos nemzeti közösségek sorsa – hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó.
Bocskor Andrea leköszönő európai parlamenti képviselő szintén online osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Mint mondta, a mögötte lévő évek alatt igyekezett tenni a kárpátaljai közösségért az Európai Parlamentben, de az elért eredmények közös eredmények a Kárpátalján működő intézményekkel, szervezetekkel. – Sokan részesei voltak a munkámnak, és segítették azt, hogy autentikusan mutassuk be Kárpátalját az Európai Unió szívében – hangsúlyozta, majd méltatta a 35 éves KMKSZ-t, amely sokat tett a kárpátaljai közösség megmaradásáért azokon a programokon keresztül, melyek az anyaország segítségével jöttek létre.
Forró Krisztián, a Felvidéki Magyar Párt elnöke kihangsúlyozta, egyebek mellett a Kárpáti Igaz Szó szolidaritási előfizetőjeként napi rendszerességgel figyeli a kárpátaljai történéseket, és örömmel tölti el, hogy vannak pozitív előrelépések is.
– Tudom, hogy hosszú még az út, hogy ugyanoda jussunk vissza, ami 2014 előtt volt. Mi, szintén külhoni magyarokként azért is tartjuk ezt fontosnak, mert mi is a szülőföldünkön szeretnénk megmaradni, érvényesülni. Nem egyszerű ez, de megnyugtató, hogy a magyar kormány 2010 óta támogatja és segíti a külhoni magyarok megmaradását – fogalmazott a politikus.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, meggyőződése, hogy az elszakított nemzetrészek egyike sem szenvedett még annyit, mint a kárpátaljai magyarság. – Minden elismerésem a kárpátaljai magyarságé, és talán senki nem érti meg jobban ezt a közösséget, mint az egész délvidéki magyarság – fogalmazott a vajdasági politikus kitartást kívánva minden itteni magyarnak.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Vármegyei Közgyűlés elnöke a Kárpátaljával való közös programokról szólt. Mint mondta, a szomszédság különös felelősséget jelent mindkét fél számára, hogy milyen közös programokkal és pályázatokkal lendítik a gazdaságot, az életszínvonalat. Az egyik legnagyobb projekt a Makkosjánosiban létesülő hulladéklerakó és -feldolgozó üzem, amelyet remények szerint hamarosan átadnak.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kihangsúlyozta, nemzeti kisebbségként való megmaradásunk csak úgy lehetséges, ha bizonyítjuk a többségi nemzet képviselői felé: Ukrajna állampolgáraiként lojálisak vagyunk az országhoz, annak népéhez, támogatjuk a nemzeti szuverenitásért vívott harcát. Ugyanakkor nem félünk kiállni jogainkért, mert az igazság mellettünk van.
– A kárpátaljai magyar közösség egy jogkövető, az adott ország szuverenitása és területi integritása mellett kiálló, az országért tenni akaró, és tudó közösség. Ez hatalmas, és felelősségteljes munka, amiből sokan kiveszik a részüket. Ezért fontos, hogy példát mutassunk azoknak a polgártársainknak, akik lámpásként tekintenek ránk – fogalmazott az UMDSZ elnöke.
Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nevében, és alapítótagként köszöntötte a közgyűlést. – Harmincöt évvel ezelőtt úgy éreztük, mindent ki tudunk harcolni magunknak, megvalósítjuk az elképzeléseinket. Egy ideig ez így is volt, hiszen a ’92-es kisebbségi törvény, az első oktatási törvény mindenre lehetőséget adott.
Aztán, évek múltán rájöttünk, hogy mindent magunknak kell megoldanunk, értékelt Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnök asszonya.
Akkor kezdtünk saját erőből, külföldi alapítványi és egyéb pályázatokból megvalósítani a céljainkat. Most pedig már ott tartunk, hogy saját erőből kell fenntartani a középfokú oktatási intézményeket, a felsőoktatást, a szakképzést. De, amit megoldottunk, az a mienk. Feladatunk az, hogy ezt őrizzük meg. Ehhez viszont az kell, hogy ez a közösség továbbra is erős, összetartó legyen, és edzett fiatalok vegyék át tőlünk lassan a stafétát – emelte ki a Rákóczi-főiskola elnöke.
A nemrég elhunyt Barta József alelnöki posztjára Brenzovics László javaslatára a KMKSZ alelnökévé Sin Józsefet választották meg. A közgyűlés végén átadták a Fodó Sándor-díjat és ösztöndíjat, illetve a hűségdíjakat. Gulácsy Gézától és Milován Sándortól, a KMKSZ tiszteletbeli elnökétől Bartha Ferenc, a KMKSZ Beregsomi Alapszervezetének elnöke, Pallagi László, a Rákóczi-főiskola földrajz mesterszakos 6. évfolyamos diákja, dr. Vizaver-Zseltvay Magdolna, a Beregszászi Családorvosi Központ főorvos-helyettese, Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, valamint Sápi Zsolt református lelkész vehette át az elismeréseket.
Hegedűs Csilla
Forrás: KISZó
