Kárpátalján hivatalosan 62 kisebb-nagyobb szemétlerakót tartanak számon, ezek felében már nincs elég hely a háztartási hulladékok rendezett tárolására, a másik fele pedig 85 százalékra telített – nyilatkozta Vitalij Kovacs, a megyei hulladékgazdálkodási osztály vezetője a Szuszpilne regionális tévécsatornának. A régióban az Ungvári és a Munkácsi járásban van a két legnagyobb hulladéklerakó.
A Börvingesen lévő tároló 3,7 hektáron terül el. Ide szállítják a megyeszékhelyen összegyűjtött háztartási szemetet. Alla Kohan, az ungvári városi tanács szóvivője elmondta, az objektum jelenleg 95%-ban megtelt, a város költségvetéséből idén 740 ezer hrivnyát különítettek el a működtetésére.
A háztartási hulladékot az AVE-Ungvár vállalat gyűjti össze és szállítja el. Natalija Jakubik, a cég igazgatója elmondta, az év 10 hónapja alatt Ungváron 180 ezer köbméter hulladék termelődött.
„Az előző év azonos időszakához képest az idén valamivel több szemét keletkezett a megyeszékhelyen. Ungvárról havonta körülbelül 18 ezer köbméter szemetet szállítunk el. Egy ukrán állampolgár évente átlagosan 2 köbmétert szemetet termel” – emelte ki Jakubik, aki hozzátette:
Ungváron a lakossági hulladék mindössze 10%-át gyűjtik szelektíven. Ezt a mennyiséget újraválogatják és kategorizálják, préselik, majd újrahasznosításra küldik.
A cég igazgatója is kiemelte, hogy a börvingesi hulladéklerakó lassan teljesen megtelik. Szavak szintjén már többször felmerült egy új hulladéklerakó, valamint egy szemétfeldolgozó üzem építése.
A Munkácsi járásban évente mintegy 48 ezer tonna hulladék keletkezik, amelyet a Felsőkerepec határában 12,5 hektáron elterülő hulladéklerakóba szállítanak. Duska Maszalova, a Tiszta Város szemétszállító vállalat igazgatója szerint a slerakó kihasználtsága meghaladja a 80 százalékot.
„A 16,5 évre tervezett munkácsi szemétlerakó 2008 szeptemberében létesült élettartammal, ám ennek is véges a befogadó kapacitása.
Naponta mintegy 140 tonna szemetet szállítunk ide a Latorca-parti városból, ami havonta 3,5-4 ezer, éves szinten pedig körülbelül 47-48 ezer tonnát jelent” – fogalmazott a vállalat igazgatója.
Duska Maszalova közölte, hogy egyelőre még nem kerestek területet egy új szemétlerakó létesítésére, ugyanis a meglévő kapacitása még nincs kritikus szinten, élettartamát pedig várhatóan meghosszabbítják.
A megyei hulladékgazdálkodási osztály vezetője kiemelte, Kárpátalja területén 62 hivatalos szemétlerakót tartanak számon, közülük 29-et már rekultiváltak, míg a többi 85%-ra telített, ami komoly gondot jelent a jövőre nézve.
Vitalij Kovacs szerint szemétfeldolgozó és újrahasznosítási üzemek létesítése jelentene hosszú távú megoldást a problémára. Ám ehhez befektetőket kell találni.
Okszana Sztankevics-Voloszjancsuk ökológiai aktivista szerint szelektálás nélkül nem szabadna eltemetni a szemetet.
„Vannak veszélyes hulladékok, amelyeket csak erre a célra kijelölt lerakóban lehet elhelyezni. Amíg a régióban nincs hulladékfeldolgozó üzem, addig is válogatni, komposztálni kellene a szemetet. Lembergben van már erre példa és tapasztalat. Szétválogatva speciális konténerekbe viszik az emberek a szerves anyagot, így a komposztálható szemét nem jut el a szeméttelepre. Metán és egyéb üvegházhatású gázok nem kerülnek a légkörbe” – mondta az ökológus.
A hatóságok az idei év során a Tisza vízgyűjtő területén 86 illegális szemétlerakóhelyet találtak. Időzített bombaként ketyeg a Rahó melletti hatalmas szeméttelep közvetlenül a Tisza partján.
Szabó Sándor
Forrás: KISZó
