Csatolmányok:
A Budapesten december első hetében ülésező Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői zárónyilatkozatukban rögzítették, bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljeskörűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Emellett üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.
A Máért XV. plenáris ülésén a kárpátaljai magyarságot az UMDSZ és a KMKSZ vezetői képviselték. Az országos demokrata szövetség részéről Zubánics László elnök és Spenik Sándor alelnök volt jelen, míg a kulturális szövetséget Brenzovics László elnök, valamint Gulácsy Géza alelnök képviselte.
A Kárpáti Igaz Szó érdeklődésére Zubánics László, az UMDSZ elnöke elmondta, a Máért-en elhangzott beszédében kifejtette, hogy a kárpátaljai magyarság akkor képes erőt és határozottságot felmutatni, amennyiben egy erős anyaországot tudhat a háta mögött. Erre hatványozottan szükség is van, hiszen az ukrajnai politikában olyan folyamatok indultak el, amelyek megállítására az országban élő kisebbségek már keveset érnek. Éppen ezért fontos, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló fórumon felvesse, egy Európába igyekvő államnak – mint amilyen Ukrajna is – be kell tartania azokat a „játékszabályokat”, amelyek a kisebbségek védelmét szavatolják. Az UMDSZ vezetője emlékeztetett, a kisebbségi keretegyezmény, illetve a nyelvi Charta olyan vállalásokat is tartalmaz, amelyeket Ukrajna parlamentje is ratifikált. „Országunkban sokan úgy gondolják, hogy amiről nem beszélünk, az nem is létezik. Ez jellemzi az oktatási törvény tervezett módosítását, illetve a nyelvtörvénynek a részleges, vagy teljes egészében való eltörlése érdekében az Alkotmánybírósághoz benyújtott képviselői indítványt” – fogalmazott Zubánics László. Egyúttal köszönetet mondott Bocskor Andrea és Tőkés László EP-képviselőknek, akik a kérdést nem csupán napirenden tartják Brüsszelben, hanem mind az EU-s, mind pedig az ukrajnai politikusok figyelmét állandó jelleggel felhívják az eljárás tarthatatlanságára. A közelmúltban a kárpátaljai politikai és civil szervezetek elkészítették saját árnyékjelentésüket a nyelvi Charta ukrajnai betartásával kapcsolatos ukrán beszámolóhoz, amit sikerült is bemutatniuk Strasbourgban.
Zubánics László a Máért ülésén kihangsúlyozta, bár számos pozitív dolog történt 2016 során, de nem felejthetjük el a nacionalizmus térhódítását sem, amelyek olyan „gyümölcsöket” teremtek, mint a 2016. március 13-i ungvári magyarellenes jelszavakat skandáló felvonulás, vagy legutóbb a holokauszt áldozatai ungvári emlékművének meggyalázása. Az utóbbi időben pedig megszaporodtak azok a provokációk, amelyek miatt az állambiztonsági szolgálatok vizsgálatot indítottak a magyar szervezetek ellen szeparatizmus gyanújával.
Az UMDSZ elnöke szerint nagyon fontos, hogy megerősítsük gazdasági pozícióinkat, hiszen közösségünk csak így tudja megakadályozni a még nagyobb arányú elvándorlást. Ebben pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az értelmiség sorainak erősítésére, amelyre a magyar szervezeteknek egy új stratégiát kell kidolgozniuk a magyarországi pedagógus-életpálya modell mintájára. Ugyancsak fontos, hogy konkrét elképzelésekkel álljunk készen az ukrajnai közigazgatási reformra, amely gyökeresen fogja megváltoztatni a magyarság intézményrendszereinek jelenlegi struktúráját. Az elkövetkező esztendőre az UMDSZ elnöke fontosnak vélte a kárpátaljai magyar–magyar együttműködés további folytatását, illetve elmélyítését.
Brenzovics László KMKSZ-elnök beszédében azokat a programokat összegezte, amelyeket a magyar kormányzat indított a kárpátaljai magyarság megsegítése érdekében, s amelyek gyakorlatilag minden harmadik magyar embert érintettek. Az elvándorlás ütemének lelassítását, illetve a helyben való boldogulást hivatott szolgálni az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program, amelynek harmadik szakasza a napokban kerül elbírálásra.
Orbán Viktor miniszterelnök a kárpátaljai helyzetelemzésekre reagálva kifejtette, a magyar kormányzat továbbra is teljes mellszélességgel kiáll a kárpátaljai magyarság mellett. Arról biztosította a magyarságszervezetek vezetőit, hogy messzemenőkig számolhatnak a támogatásukkal.
A fórumon elfogadott zárónyilatkozat Kárpátalja vonatkozásában fontos előrelépésnek tekinti, hogy a magyar kormány támogatásával megkezdődött az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Terv megvalósítása. Bíznak abban, hogy a program hozzájárul a kárpátaljai magyarság gazdasági megerősödéséhez.
Szorgalmazzák az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak biztosítását a hatályos ukrajnai nyelvtörvény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján. Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat. Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását. Indokoltnak tartják a nemzetiségi oktatási intézményeket felügyelő önálló megyei és járási oktatási főosztályok megalakítását.
Ugyanakkor a Máért szereplői aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem történt meg a szovjet hatóságok által törvénytelenül államosított ingatlanvagyon visszaszolgáltatása a történelmi egyházak számára. Bíznak abban, hogy sor kerül a sztálini önkény magyar áldozatainak rehabilitációjára.
