A megbeszéléseket értékelve Magyar Levente rámutatott, hogy a magyar-ukrán kapcsolatrendszer “baráti, kiegyensúlyozott és mindenfajta problémától mentes volt” a magyar kisebbség jogait jelentősen korlátozó ukrán törvények elfogadásáig.
“A problémák megoldását célzó párbeszéd részben a pandémia miatt “nem volt és nem is lehetett kellően intenzív és személyes ahhoz, hogy elmozduljunk a holtpontról” – mondta.
Magyar Levente reményét fejezte ki, hogy “az új realitásokat figyelembe véve” és “elfogadva azt, hogy itt egy olyan nemzetépítő folyamat zajlik, amelyen a régió minden népének át kellett mennie”, sikerülhet olyan megoldásokat találni a nyelvi, kisebbségi, oktatási kérdésekben, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók.
Hozzáfűzte, hogy a következő hetekben konkrét dokumentumok aláírása várható ezzel kapcsolatban.
Arról is beszámolt, hogy a megye vezetőivel áttekintették a határátkelők fejlesztésének kérdését, valamint más, megvalósítás előtt álló, határ menti infrastrukturális és közlekedési projekteket. A felek megvitatták a kárpátaljai műemlékek közös felújításának lehetőségeit és a hulladékkezelés helyzetét a Tisza vízgyűjtő területén.
A KMKSZ vezetőivel zárt körben folytatott megbeszélést összegezve Magyar Levente kifejtette: konszenzus van abban, hogy új megközelítésben kell a tárgyalásokat folytatni az ukrán partnerekkel, és “kialakítani egy mindenkinek elfogadható új helyzetet”, amihez – mint fogalmazott – “közelebb vagyunk, mint valaha az elmúlt években”.
Forrás: KISZó/MTI
