Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség - Демократична спілка угорців України - Hungarian Democratic Alliance in Ukraine
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Bemutatkozás
    • Kronológia
    • Alapszabály
    • Program
    • Belső működési szabályzat
    • Egyéb dokumentumok
  • Szervezeti élet
    • UMDSZ struktúra
    • Elnökség
    • Nemzeti Tanács
    • Szakbizottságok
    • Járási/városi szervezetek
    • Alapszervezetek
    • Kollektív tagok
    • Elérhetőségek
  • Hírek, események
    • Nyilatkozatok
    • Rendezvények
    • Pályázatok
    • Sajtó
  • Média
    • Képek
    • Videók
    • Kiadványok
  • Ukrajnai magyarság
  • Választások
    • Önkormányzatok
    • Képviselők (2010–2015)

Magyar politikusok álltak ki az Európa Tanácsban a nemzeti kisebbségekért

  • Kezdőlap
  • Sajtó
  • Magyar politikusok álltak ki az Európa Tanácsban a nemzeti kisebbségekért

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar közmédiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a 47 tagállamot számláló testület 6 hónapig tartó magyar elnökségének egyik legfontosabb prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének ügye. Ebben a kérdésben – tette hozzá – Magyarország úgy véli, hogy szükséges olyan új intézkedéseket bevezetni, finomításokat eszközölni az olyan európai és globális szabályozásokban, amelyek megerősítik a nemzeti kisebbségek önazonossághoz való jogát. Szili Katalin hangsúlyozta: a jelenlegi jogi eszköztár nem elegendő a jogok garantálásához, a tagállamokban kötelező erejűvé kellene tenni azt, hogy államalkotó tényezők legyenek a nemzeti kisebbségek, és a kollektív jogaikat is biztosítani kell, az asszimilációt megelőzendő. “Az identitáshoz való jog alapvető emberi jog, így védeni kell. A nemzetek Európájának megőrzése csak akkor lehetséges, hogyha az önazonosságot és a kollektív jogokat biztosítják” – húzta alá.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar elnökség öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre európai kisebbségvédelmi politikát lehet építeni. “A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. Továbbá az identitás – egyéni és kollektív – az emberi méltóság része, így mindkettőt törvénnyel kell védeni. A nemzeti kisebbségek államalkotói részei kell, hogy legyenek az adott országnak, ugyanakkor a nemzeti identitásokat nem az állampolgárságuk határozza meg” – taglalta. “A nemzeti kisebbségek, amelyek több száz éve élnek egy adott ország területén, kultúrát teremtettek, sok esetben magasabb szintű kultúrát, mint az adott többség, így azt az államot gazdagították, ahová az a terület tartozik, ahol jelenleg élnek” – tette hozzá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy az ET-tagországok területén mintegy 100 milliós nemzeti kisebbség él. “Ügyük nem magyar ügy, nem is kizárólag közép-európai, hanem általános jelenség” – hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos -tette hozzá -, a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy az Ukrajnában, több mint ezer éve ugyanazon a területen élő nemzeti közösség jelenleg nem kapja meg a neki járó jogokat. “Az Európa Tanácsnak, de az Európai Uniónak is az egyik legfontosabb ügye kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségek védelme. Szeretnénk, ha a tagállami alkotmányokba bekerülnének a nemzeti kisebbségek mint államalkotó tényezők, és a szülőföldjükön való boldogulás is általános európai jog lenne” – hangsúlyozta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy az ET-nek nemzeti kisebbségi elégedettségi felmérést kellene készítenie a tagállamokban, hogy össze lehessen hasonlítani, és valós képet lehessen kapni helyzetükről.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának létrehozása az Európa Tanács legnagyobb eredményei, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását. “Az Európai Uniónak fel kellene karolnia a keretegyezményt és a chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot” – hangsúlyozta a képviselő.

Forrás: MTI

Kárpátalja.ma

  • Megtalálták a Kárpátokban eltűnt ukrán férfiakat
  • A meggy jótékony hatásai
  • Ukrajna kilép a gyalogsági aknák használatát tiltó nemzetközi egyezményből
  • Görbüljenek a botok! – idén is horgászversenyt szervezett a KMKSZ ISZ
  • A cseh államfő még több szankciót akar Oroszország ellen
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség

Esemény képek

  • 2019 - Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál Tiszapéterfalván – huszonkilencedjére!
  • 2018 - Turul-ünnepség. A magyar nemzet egységes
  • 2017 - Hagyományteremtő lecsófesztivál Tiszacsomán
  • 2018 - Megörökítették a Laudon-park létrehozójának emlékét
  • 2017 - Első hUNGaryFeszt Ungváron
  • 2017 - A balánbányai Ördögborda néptáncegyüttes fellépése Ungváron
  • 2017 - Kárpátalja történetét bemutató állandó kiállítást nyílt az ungvári várban
  • 2016 - Március 15. Ungvár
  • 2016 - magyar kulturális seregszemle az ukrán fővárosban
  • 2017.06 - Őrizzük meg múltunk emlékeit - Beregsom
  • 2017 - Szent István napja Hmelnickijben
  • 2018: UMDSZ-kongresszus: Az összefogásnak nincs alternatívája – Közös Kárpátalja-stratégia szükséges