A Máltai Lovagrend – teljes nevén: Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend – 1046-ban alakult meg még gyógyítással foglalkozó szerzetesrendként, melynek tagjai a Jeruzsálembe érkezett beteg vagy sebesült keresztény zarándokokat, illetve a szegény helybeli lakosokat ápolták az általuk alapított ispotályban. Miután pedig az első keresztes hadjárat során, 1099-ben a keresztes lovagok elfoglalták Jeruzsálemet, és megalakult a Jeruzsálemi Királyság, az ispotályos rend átalakult katonai-betegápoló egyházi lovagrenddé, mely a Szentföld elvesztése után Rodoszra, majd Máltára, végül Rómába tette át székhelyét. Jelenleg 120 országban működnek karitatív intézményei, s ezek egyike a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat.
A német Malteser Hilfdienst a magyarországi rendszerváltást és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulását követően szükségesnek látta, hogy különböző karitatív tevékenységeit Magyarország határain túlra is kiterjessze. Így a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével, 1995. február 10-én megalakult a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat, melynek létrehozásában jelentős szerepet játszott néhai Zichy Mária Terézia grófnő, az Ungarischer Malteser Caritasdienst alelnöke, majd elnöke, aki nagy rokonszenvvel és figyelemmel fordult a határon túli magyarság felé. Az immár 28 éve működő szeretetszolgálat első otthonát a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség biztosította a szervezet számára, egy ősi épületében, melyben a középkorban a Máltai Lovagrend ispotálya működött. 2014-ben pedig német és magyar máltai szervezeteknek, illetve Magyarország Külügyminisztériumának köszönhetően létrejött a Beregszászi Regionális Otthon – Betegápolási és Rehabilitációs Központ, s azóta ennek épületében működik a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat, mely szerteágazó szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúsági, oktatási és kulturális tevékenységet folytat.
– Az 1998-as és a 2001-es árvíz idején, illetve utánuk külföldről, főleg Magyarországról és Németországból érkezett támogatások, segélyszállítmányok célba juttatásában vettünk részt, több településen osztottunk szét tartós élelmiszereket, tisztító- és tisztálkodószereket, takarókat, ruhaneműt, a második említett természeti katasztrófa által leginkább sújtott Mezőváriban és Sárosorosziban pedig negyven lakóház, valamint a sárosoroszi plébánia újjáépítését is finanszíroztuk – tekint vissza Makuk János, a szervezet elnöke. – Természetesen folyamatos jelleggel is nyújtunk szociális és egészségügyi támogatásokat a rászorulóknak élelmiszerek, gyógyszerek, tisztító- és tisztálkodószerek formájában, korábban pedig tűzifát is vásároltunk erdészetektől a rászorulóknak. Emellett orvosi segédeszközöket, kerekesszékeket, járókereteket, mankókat, könyökmankókat, vécészékeket, betegágyakat, a felfekvések elleni speciális gumimatracokat kölcsönzünk rossz anyagi helyzetben lévő betegeknek annyi időre, amennyire szükségük van rájuk, és mi magunk, az irodavezetőnk és én javítjuk is a gyógyászati segédeszközöket. Továbbá egészségtámogató kártyákat is adtunk rászoruló betegeknek, akik ezeket felhasználva tudnak gyógyszereket vásárolni a patikákban. A program három évig futott, de már abbamaradt, mivel nincs pénzügyi lehetőségünk az orvosságok kiváltásának a fedezésére.
– Tudtommal szociális konyhát is működtetnek. Hány elesettet támogatnak meleg étellel?
– Naponta negyven személynek szállítunk ki meleg ebédet, éves szinten 12 520 adagot. Emellett a kiszállítást végző önkénteseink is a konyhánkon kapnak ebédet.
– Miként mérik fel a szociálisan és egészségügyileg támogatandók körét?
– Általában maguk a rászorulók fordulnak hozzánk, és nyújtják be a kérvényeiket, megfogalmazva, mire van szükségük, és ezek alapján nyújtunk segítséget nekik, de volt rá példa, hogy mi magunk is felmértük, kiknek van szükségük a segítségünkre.
– Áttérve egyéb tevékenységi köreikre… Miről szól a Baba-mama programjuk?
– Kismamákkal és gyermekekkel foglalkoztunk a keretében. Gyermeknevelési, egészségügyi, nőgyógyászati témák kerültek megbeszélésre. Egészségügyi szakembereket hívtunk meg, volt, hogy pszichológust is, akik a várandós hölgyekkel foglalkoztak. De aztán jött a Covid-járvány, és a programot nem lehetett tovább folytatni.
– Milyen gyermek- és ifjúsági, illetve oktatási-nevelési programjaik futnak?
– Roma tanodánk van egy másik épületünkben. Már úgy öt éve foglalkoznak ott pedagógusok, önkéntes alapon, a roma gyerekekkel, tanítják, nevelik őket, zenei foglalkozásokat is vezetnek, és a tanoda sikerrel működik. Gyermekfejlesztési programot is működtetünk, együttműködve a Pető Intézettel, fizikai fogyatékkal élőkön segítünk, önkéntes alapon bedolgozó szakemberek végeznek gyógymasszázst, mozgásfejlesztést, neurofedbeket a koncentrációs zavarral küszködők számára, s mindemellett logopédiai foglalkozásokra is sor kerül. Ezenkívül gyermektábort szervezünk a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum bázisán, de kézműves-foglalkozásokat is tartunk, és farsangi bálokat is rendezünk. Ifjúsági csapatunk is van, az óvodákkal, az iskolákkal egyeztetve, játszótéri elemekkel is felszerelt ún. játszóbusszal szállnak ki a csoporthoz tartozó fiataljaink az oktatási intézményekbe, ahol kézműves-foglalkozásokat és sportrendezvényeket tartanak a gyermekek számára, illetve kötetlen kikapcsolódást nyújtanak számukra az összerakható elemekből álló mobil játszóterek révén. A háború azonban rányomja a maga bélyegét az ifjúsági és a gyermekfoglalkozásainkra: a gyermektábor szünetel, és kézműves-foglalkozásokat is kevesebbet tartunk, mint előtte.
– Gondolom, jelenleg a háború által sújtott embereknek nyújtott humanitárius segítséget tartják a legfontosabb feladatuknak.
– Igen, most a háborút megszenvedett emberek számára történő segélyosztás a fő tevékenységünk. Külföldi segélyszállítmányokat osztunk szét Kárpátalján és Belső-Ukrajnában. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk segítséget nyújtani, tartós élelmiszerek, takarók, ruhaneműk, tisztálkodó-, illetve tisztítószerek szétosztásával, még Odesszába, Kijevbe, Harkivba is juttatunk el segélyszállítmányokat Eddig ketten dolgoztunk itt az irodavezetőnkkel, most felvettünk még 4-5 személyt irodai, raktározási, logisztikai munkákra. Emellett sok önkéntesünk is van, a legtöbben Magyarországról érkeznek, de Kanadától Új-Zélandig több országból is jönnek segíteni akaró emberek, ki három napra, ki egy hétre, ki egy hónapra. S bár nekünk mindössze egy személygépkocsink és egy mikrobuszunk van, de vannak önkéntesek, akik a saját kisteherautójukkal viszik a rászorulóknak a segélyeket, vagy éppen a fogadó fél – például az Odesszai Jótékonysági Egyesület – küld hozzánk tehergépkocsit, kamiont a humanitárius segélyek célba juttatása végett.
Tuitio fidei et obsequium pauperum, azaz: a hit védelme és a rászorulók segítése – szól a Máltai Lovagrend jelmondata. És a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat is e jelmondat szellemében végzi áldozatos támogatói munkáját, amiért nagyon sokan lehetnek hálásak neki.
Lajos Mihály
