A közelmúltban ünnepeltük az alkotmány napját, amely hivatalos állami ünnep Ukrajnában. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke is részt vett az alaptörvény előkészítésében.
– Milyen körülmények nehezítették az alkotmány elfogadását?
– Gyakorlatilag az ukrán függetlenség elnyerése óta tartó, addig meddő alkotmányozási folyamatot egy, az elnök környezete által kidolgozott, az államelnöki túlhatalmat biztosító alkotmányszöveg megerősítését szolgáló referendum kiírásáról szóló elnöki ukáz gyorsította fel. Ekkor újból ülésezni kezdett az alkotmány-előkészítő bizottság, és megpróbált mindkét oldal számára elfogadható kompromisszumos szöveget összeállítani. A plenáris vitában, a legádázabb diskurzus az elnök–kormány–parlament közti hatalommegosztás, a nyelvkérdés és a közigazgatási beosztás, ezen belül a Krím félsziget jogállása körül csúcsosodtak ki.
– Az elmúlt két évtizedben mennyit változott az alkotmány szövege, formája? Történtek-e kiegészítések?
– A dokumentum struktúrájában nem, de egyes részleteiben többször is változott. Az elsőre a narancsos forradalom idején, 2004 decemberében került sor, mikor is az elnökválasztás harmadik körének jogszabályban való törvényesítése fejében, a jövendő államelnök, Viktor Juscsenko és környezete beleegyezett az elnöki hatáskör megkurtításába, vagyis az elnöki-parlamentáris rendszerről a parlamentáris-elnökire való átmenetre. 2010-ben, Viktor Janukovics hatalomra kerülésével aztán visszatértek az eredeti berendezkedéshez. Míg a jelenleg hatályos, lényegében a 2004-es szabályozás helyreállítását kimondó változást a „második majdan” után átstrukturálódott Verhovna Rada fogadta el 2014-ben.
– Betartják-e azokat a passzusokat, amelyek a nemzeti kisebbségekre vonatkoznak?
– A hatályos szöveg 11. cikkelyének egyik, a lehető legáltalánosabb formában megszövegezett része szerint „Az állam elősegíti …. minden őshonos nép és nemzeti kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságának fejlődését.” Jelentős szerepe van még e jogok alkotmányos megerősítésében a nyelvek szabad fejlődősét és használatát előíró 10., valamint az anyanyelvi oktatást garantáló 53. cikkelyeknek. Mint azt az utóbbi évek-hónapok törvényalkotási gyakorlata mutatja, a fentebb nevezett alkotmányos normák-alapelvek nem szabnak gátat az ukrán politikai és közéletben jelenleg hirdetett egy nemzet, egy állam, egy nyelv koncepció megvalósításának.
Forrás: Kárpáti Igaz Szó
