Általános megrökönyödést váltott ki az a hír, miszerint Ukrajna ez év januárjától május végéig 1,2 milliárd hrivnya értékben importált hulladékot a környező államokból, például Magyarországról is, sőt a hetedik éve tartó súlyos politikai, katonai és gazdasági konfliktus ellenére Oroszországból is – olvasható a Figyelő oldalán.
A cikket feldolgozó Világgazdaság ironikusan jegyzi meg, hogy Ukrajna hasonlít Svédországhoz – persze nem abban, hogy a skandináv államban 99 százalékos az újrahasznosítás, hanem abban, hogy mindkét ország hulladékimportőr. A svéd gyakorlattal ellentétben nálunk a szemét 90-95 százalékát lerakókban, telepeken helyezik el, ahol egyes komponensek természetes lebomlása több száz évig is eltarthat. Mindeközben a másodlagos nyersanyagok feldolgozásával foglalkozó üzemek külföldön vásárolnak szétválogatott hulladékot.
A területileg Magyarországnál több mint hatszor nagyobb Ukrajnában mindössze 17 vállalat foglalkozik papírhulladék feldolgozásával, 39 cég profilja a műanyagok, 19-é külön a PET-palackok, 16-é pedig az üveghulladék újrahasznosítása.
E számok arra utalnak, hogy egyelőre kevés vállalkozó lát nyereséggel kecsegtető üzletet a visszanyert nyersanyagok piacán.
Ez év első öt hónapjában az ukrán cégek összesen 135 ezer tonna papír-, 22 ezer tonna műanyag- és több mint ötezer tonna üveghulladékot vásároltak külföldön a már említett 1,2 milliárd hrivnyáért. Ez azért megdöbbentő, mert az országban felhalmozódott több mint 50 millió tonna szemét legalább felét másodlagos nyersanyagként lehetne hasznosítani.
Szakértők szerint Ukrajnában évente közel másfél millió tonna papírhulladék keletkezik, miközben a papíripar másodlagos nyersanyag iránti igénye csupán egymillió tonna. Mégis, tavaly csak 700 ezer tonnát tett ki a begyűjtött mennyiség, a hiányzó 300 ezret importálni kellett.
