Ukrajnának óriási erőforrásokra van szüksége, az ország fő „támogatója” saját nemzeti bankja, amely már csaknem 200 milliárd hrivnyát nyomtatott. Bár a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a háborúhoz, az államháztartás bevételei a kiadások harmadát sem fedezik.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ukrajna számos pénzügyi támogatást jelző ígéretet kapott nemzetközi partnereitől, ám ezek a források nem elegendőek. Ilyen körülmények között az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) lett a mentőöv az ország számára. Belekezdett a hrivnya nyomtatásába, közvetlenül finanszírozva az állam szükségleteit. Az ukránok jövedelmük vásárlóerejének csökkenésével fizetnek ezért.
Megesett, hogy a központi pénzintézet egyetlen nap alatt 70 milliárd hrivnyát bocsátott ki, az orosz invázió kezdete óta a jegybank 190 milliárd hrivnyát utalt át a pénzügyminisztériumnak.
Államháztartás
A képviselők kedvelt kijelentése, hogy az ukrán gazdaság alkalmazkodott a háborús viszonyokhoz. Ez azonban nem tölti fel az állami költségvetést.
Ukrajna minden hónapban több mint 100 milliárd hrivnyát költ a hadsereg szükségleteire, ugyanennyit az egészségügy finanszírozására, az állami alkalmazottak fizetésére és szociális támogatásokra.
Külső szemlélőnek szinte lehetetlen felmérni a probléma mértékét, hiszen az államkincstár békeidőben közzétett statisztikái érthető okokból nem állnak rendelkezésre.
Májusban az adó- és vámbevételek az adott hónap összes kiadásának a harmadát sem fedezték: 83 milliárd hrivnya érkezett a költségvetésbe, és 251 milliárdot költöttek el.
A bevételek és a kiadások közötti ekkora szakadék miatt a parlament visszaállította a háború elején eltörölt adók többségét. Korábban az importadó a költségvetés bevételeinek 40 százalékát adta.
Az állam további működése azon múlik majd, hogy a kormány tud-e pénzt találni a költségvetési lyuk finanszírozására, és ezzel vannak bizonyos nehézségek.
Az ígéret szép szó…
A háború kezdete óta az állam körülbelül 5 milliárd dolláros hiánnyal kalkulál. Jelenleg a kormány külső finanszírozás segítségével és a katonai kötvények nyílt aukciókon történő értékesítésével fedezi ezt, más szóval pénzt nyomtat.
A külső finanszírozást kedvezményes feltételekkel nyújtott támogatások vagy kölcsönök formájában biztosítják. Emellett az átalakítás során feltöltik a jegybank arany- és devizatartalékát, ezzel járulva hozzá a hrivnya stabilitásához.
A háború alatt az ukrán költségvetés szükségleteinek finanszírozására a partnerektől származó valós bevételek jóval kevesebbek voltak, mint az ígéretek.
A jegybank a „megmentő”
Olyan körülmények között, amikor a bankok nem szívesen fektetnek be pénzt az államadósságba, és a nemzetközi segélyek is késéssel érkeznek, a nemzeti bank vállalta a megmentő szerepét. Miután 190 milliárd hrivnyát utalt át a kormánynak, így a költségvetés legnagyobb támogatója lett.
A jegybank által nyújtott támogatás összege megközelítette a 200 milliárd hrivnyát, a pénzkibocsátás pedig egyre csak nő.
Április–májusban az NBU minden hónapban 50 milliárd hrivnyát nyomtatott, csak június 9-én a központi pénzintézet 70 milliárd hrivnyával bővítette a költségvetést.
A központi pénzintézet ilyen magatartásának több oka is van.
Először júniusban éreztették hatásukat azok a költségvetés támogatását célzó rendkívüli intézkedések, amelyekhez a hatóságok február 24. után folyamodtak. Ezután a kiadások finanszírozása érdekében a költségvetés a határidő előtt megkapta az NBU 2021-es nyereségét (19 milliárd hrivnya), valamint az osztalékot az állami tulajdonú vállalatoktól: a Naftogaztól 2,3 milliárd, a PrivatBanktól 28 milliárd hrivnya folyt be.
Az NBU a pénzügyminisztérium ellen
Június 2-án a nemzeti bank váratlanul 25 százalékra emelte a diszkontrátát, amit a magas infláció elleni küzdelemmel magyarázott.
Az ukrán fizetőeszköz további leértékelésére számítva az emberek elkezdték tömegesen devizára váltani hrivnya alapú megtakarításaikat, vagy importárut vásároltak, ami további nyomást gyakorolt az arany- és devizatartalékokra.
A jegybank logikája egyértelmű: a magasabb diszkontráta növeli a hrivnya alapú bankbetétek és az államkötvények kamatlábait.
Ennek eredményeként a hrivnya vonzóbbá válik a lakosság számára, ami csökkenti a tartalékokra nehezedő nyomást, lassítja a pénzforgalmat és az inflációt.
Az NBU azonban váratlan akadályba ütközött: a pénzügyminisztérium vonakodik a kötvények kamatainak emelésétől. A jegybank csalódott.
Mi a következő lépés?
Az államháztartás és általában Ukrajna gazdaságának sorsa attól függ, hogy a pénzügyminisztérium beleegyezik-e a kötvénykamatok emelésébe.
„Megértjük, hogy az NBU nem finanszírozhatja a költségvetést a végtelenségig. Ez hosszú távon leértékelési és inflációs kockázatot jelent, csökkenti mind az NBU, mind a pénzügyminisztérium iránti bizalmat. Ezért arra számítunk, hogy a tárca a diszkontráta emelésére az államkötvények hozamának emelésével fog reagálni” – véli Szerhij Nyikolajcsuk, a jegybank elnökhelyettese.
A hiperinfláció visszatérése Ukrajnába senkinek, különösen a kormánynak nem előnyös. Vajon lesz idejük leállítani a „nyomtatógépet”, mielőtt túl késő lenne?
Bujdosó Ivett
Forrás: KISZó
