A Petőfi Irodalmi Múzeum nemrégiben különleges esemény helyszíne volt, ahol a kulturális összeköttetések és a költészet iránti közös szenvedély került előtérbe. A budapesti intézményben ugyanis két, Petőfi Sándor által írt kötetet mutattak be, amelyek a költő műveit két nyelven, az ukrán és a magyar olvasóközönség számára is elérhetővé teszik. A kezdeményezés szimbolikus hídépítésként is szolgál a két ország között.
Dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszönetet mondott az alkalom helyi megvalósulásáért, majd beszélt a magyar külgazdasági és külügyminisztériummal folytatott együttműködésekről, melyek hosszú múltra tekintenek vissza.
– Az idei év minden eddigi törekvéseinket felülmúlta. Az egyik legjelentősebb programunk, ami mintegy 56 foglalkozással 1100 gyereket mozgatott meg, az a János vitéz múzeumpedagógiai program volt, melynek során a gyerekek interaktív formában és környezetben ismerhették meg híres költőnk egyik remekművét, a János vitézt. Másik programunk a Petőfi-busz elindítása volt, ami lényegében egy mozgó időszaki kiállítást tartalmazott, mely Magyarország számos pontjára és több tucat határon túli településre is eljutott. A programcsomag harmadik eleme a Petőfi a világ körül projekt volt, ami Petőfi Sándor életútját és világirodalmi kapcsolatait bemutató, a külképviseletek által az adott ország nyelvére lefordított tablókiállításból állt – mondta a főigazgató.
Dr. Török Petra hozzátette, sajnos az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus nem tette lehetővé, hogy a János vitéz vándoroltatható múzeumpedagógiai program, illetve a Petőfi-busz eljuthasson Kijevbe, Beregszászra vagy Ungvárra, ám ezeken a településeken is igyekeztek valamilyen módon megemlékezni Petőfi Sándorról.
– Számomra az egyik legkedvesebb megkeresés a kijevi Ukrán Nemzeti Gyermekkönyvtár részéről érkezett, akik Petőfi-szavalóversenyt hirdettek, és arra kértek bennünket, hogy videóüzenetekben szóljunk a gyerekekhez. Megható és felemelő volt számunkra, amikor láttuk a verselőket az általuk esztétikusan kialakított enteriőr előtt szavalni a szívhez szóló költeményeket – fogalmazott. – A későbbiekben tervben van ukrajnai múzeumok szakmai küldöttségeinek fogadása, akikkel szívesen osztanánk meg azokat a jógyakorlatokat, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar muzeológia élvonalába emelték.
Lengyel Miklós, képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében elmondta, a bicentenárium hivatalosan 2023-ban zárult le, azonban az ünnepségsorozat nem ért véget.
– A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 67 külképviselet a világ 49 országában 4 kontinensen összesen 146 programot valósított meg az emlékév során. Valamennyi program közül talán a legnépszerűbb a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai közreműködésével megvalósult Petőfi a világ körül című vándorkiállítás volt, amelyet 34 misszió mutatott be a magyar mellett 17 idegen nyelven. Ezt egészítette ki a hasonlóan sikeres könyvkiadási programunk, amelyhez a támogatást a Magyar Kultúráért Alapítvány döntése alapján a Petőfi Kulturális Ügynökség valósította meg. 2023-ban 11 külképviselet gondozásában összesen 12 Petőfi-kötet látott napvilágot külföldön. Ezek egyike Az apostol most bemutatott kétnyelvű kiadása, ami Magyarország Ungvári Főkonzulátusa munkáját dicséri, hasonlóan a szintén kétnyelvű János vitézhez, ami a Sándorpalota támogatásával juthatott el az olvasóhoz. A harmadik könyv a Magyarország kijevi nagykövetsége gondozásában megjelent versválogatás, ami azt a törekvésünket tükrözi, hogy Ukrajnában Petőfi az ukrán többséghez és a magyar kisebbséghez egyaránt szól – fejtette ki az államtitkár-helyettes.
Mint mondta, „fegyverek közt hallgatnak a múzsák”, ám ez a régi mondás nem minden esetben igaz.
– Amennyiben igaz volna, mivel magyaráznánk a költő életének utolsó másfél évében keletkezett műveket, illetve napjainkban a kötetek kétnyelvű változatainak megjelenését egy háború sújtotta országban? Úgy vélem tehát, a fegyverek közt sem hallgatnak, a fegyverek közt sem hallgathatnak a múzsák, ám mi, olvasók, nem fegyverdörgés közepette, hanem békében szeretnénk élvezni a múzsák ajándékait. Szomorú, ám mégis felemelő, hogy az Az apostol példányainak egy részét az ungvári főkonzulátus a Magyarországon beiskolázott menekült ukrán gyermekeknek juttatja el – zárta szavait Lengyel Miklós.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló a János vitéz soraival köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta, meghatározó jelentőségű, hogy
Magyarország ukrajnai külképviseletei óriási energiákat fektetnek abba, hogy kulturális síkon is közös nyelvre találjon a két ország.
– A kulturális misszió hatékonyságát mutatja az Ukrán Hagyományok Házában megvalósult március 15-ei rendezvény, melyen ukrajnai menekült gyerekek ukrán és magyar nyelven szavalták Petőfi Sándor Nemzeti Dal című költeményét. Megható volt látni, hogy ezeket a szabadságszerető szavakat a körülbelül egy éve magyarul tanuló fiatalok mennyire önazonosan adták elő – fogalmazott Grexa Liliána.
Braszlavec Viktor, a Kárpáti Kiadó igazgatója elmondta, sok szó esett már Petőfi Sándor jelentőségéről, szerepéről a magyarság öntudatának megerősödésében, a nemzeti összetartozás szükségességének felismerésében nyújtott hozzájárulásáról.
– Kárpátalja és Magyarország történelme évszázadok óta összefonódik. A Kárpáti Kiadó pedig megalakulásának első napjaitól kezdve – 1945-től – eredményesen dolgozott azon, hogy a helyi magyar olvasónak lehetősége legyen anyanyelvén megismerkedni az irodalmi klasszikusokkal. Számos műfordítóval dolgoztunk együtt a minőségi könyvkiadás érdekében. 1958-től számos gyümölcsöző együttműködést folytattunk magyarországi kiadókkal, melynek eredményeként több száz kötet született összesen több mint 18 millió példányszámban. Két évtizeddel ezelőtt kiadónk állami támogatással az ukrán irodalom klasszikusait kétnyelvű kiadásban jelentette meg. Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrajinka, Ivan Franko, Mihajlo Kocjubinszkij és Vaszil Sztepan művei párhuzamosan ukrán és magyar nyelven is elérhetővé váltak. A lefordított köteteket elsősorban olyan községi és iskolai könyvtárakba juttattuk el, ahol magyar anyanyelvű gyerekek tanultak. Ezen kívül az 5-9. osztályosok számára ukrán nyelv tankönyveket bocsátottunk ki – mondta. – A Kárpáti Kiadó még 2022-ben tervezte Petőfi Sándor Az apostol művének kétnyelvű jubileumi kiadását, ám a fegyveres agresszió ellehetetlenítette a projekt megvalósulását. Ezért segítéségért folyamodtunk, melyet az ungvári főkonzulátustól meg is kaptunk, így 2023 augusztusában megjelenhetett ez a egyedülálló kiadvány, melyet Jurij Skrobinec, Makszim Rilszkij és Bethlen Gábor művészeti díjas műfordító közreműködésével látott napvilágot. Ugyanebben a jubileumi évben jelent meg a János vitéz, szintén Jurij Skrobinec fordításában.
A kiadványt Réti János illusztrációi díszítik. Az ungvári művész több mint 30 kifejező etnikai színezetű grafikát készített különleges meseszerű stílusban. Emellett újítás, hogy Petőfi Sándor verseit élő hanggal is megszólaltattuk, amik a könyvben szereplő QR-kódok leolvasásával hallgathatók meg.
A János vitézt ukrán nyelven Okszana Sip, az Ungvári Kulturális és Művészeti Akadémia művészeti tudományok tanszékének docense, Ukrajna érdemes művészeti dolgozója és a Anasztaszija Sztelmah, az akadémia 4. évfolyamos diákja, a Bavka Kárpátaljai Megyei Akadémiai Bábszínház színésze szólaltatták meg. Eredeti nyelven Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, háromszoros Kossuth-díjas színművésznő hangján hallható. Következő projektünk Tarasz Sevcsenko műveinek kétnyelvű szinkronizált kiadása, ahol szintén QR-kódok segítségével lesznek hallgathatók a művek jeles ukrán és magyar színművészek interpretálásában. Hiszem, hogy ez a projekt újabb sikeres eleme lesz jószomszédságunk fenntartásának.