Az előző héten, április 23-án a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld autonóm státusáról szóló törvénytervezetet – számolt be a Székely Nemzeti Tanács weboldala. Mint tudjuk, Közép-Kelet-Európában nincs nagy hagyománya az autonómia-formációk állami szinten való „támogatásának”, éppen ezért a szomszédos országokban is nagy érdeklődést váltott ki az esemény. A Jevropejszka Pravda hírportál „Románia hozzálátott a vitatott magyar autonómia létrehozásához” címmel egy nagyobb lélegzetű cikket szentelt a témának, amiben azt írják, megvalósulása esetén hivatkozási alap lehetne a szomszédos országokban élő nemzeti kisebbségek számára. Mi történt a bukaresti „boszorkánykonyhában”? – kérdezte a számunkra is érzékeny témáról a Kárpáti Igaz Szó dr. Zubánics Lászlót, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét.
– A székelyföldi autonómia-törvénytervezetet Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt RMDSZ-listán megválasztott parlamenti képviselői nyújtották be tavaly decemberben a román törvényhozásnak. A román parlament házszabálya szerint, ha egy törvénytervezetről a parlament elsőként megkeresett háza (esetünkben a képviselőház) nem dönt 45 napon belül, akkor az előterjesztés az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához (a szenátushoz). A Romániában kihirdetett rendkívüli állapot miatt a képviselőház nem tudta tartani a meghatározott 45 napos határidőt, ezért léphetett életbe az említett szabály, amely értelmében a képviselőház „hallgatólagosan tudomásul vette” a törvénytervezetet és azt továbbította a felsőháznak.
Az ember azt gondolhatta volna, hogy a romániai politikai paletta jobb és bal oldalán lévő pártok ebben a kérdésben különböző álláspontot képviselnek majd, azonban ismét győzött „a nemzeti hazafias ösztön” – az ország politikai szereplői (pártállástól függetlenül) egyhangúlag a törvénytervezet ellen foglaltak állást.
A felsőház szociáldemokrata (PSD) elnöke szerint a törvénytervezet „csupa negatív véleményezést kapott a szakbizottságokban”, Ludovic Orban liberális miniszterelnök (PNL) viszont ellenfelei felelősségét hangoztatja, mondván a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása a PSD és az RMDSZ közötti „politikai alku” eredménye. Egy dologban azonban minden román párt (kormányzati és ellenzéki egyaránt) egyetért – a törvénytervezetet el kell kaszálni a szenátusi szavazáson.
– Nagyon durva hangnemben kelt ki a magyarok önrendelkezési joga ellen a román államfő, amit Budapesten szigorúan elítéltek. Mintha csak az ukrán retorikát hallanánk. Erről mi a véleménye?
– Csúnya hangnemben szólalt meg az ügyben Klaus Johannis államfő, aki az alábbiakat nyilatkozta: „Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak!”.
A köztársasági elnök még hozzátette, ameddig ő Románia államfője, nem fog létezni a Székelyföld számára autonómiát biztosító jogszabály.
Az önmagát Európa egyik vezető demokráciájának nevező Románia valamiért immár sokadik alkalommal rántotta elő a magyar kártyát, s a politikai kötélhúzás keretében immár sokadik alkalommal veti el a székely autonómia törvényi elismerését. 2020 őszén Romániában önkormányzati és előrehozott parlamenti választásokat is tartanak, jelenleg is zajlik a harc a „lelkekért”. Úgy tűnik, mindenki azon van, hogyan tudná ellenfelét „magyarbarátnak”, önmagát pedig „magyarellenesnek” kikiáltani.
Forrás: https://kiszo.net/2020/05/01/roman-ossztuz-a-szekely-statutumra-%c7%80-kiszo-interju/
