Az elmúlt év végén az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap és az Ukrainian Sociology Service Nagy-Britannia ukrajnai nagykövetségének támogatásával egy szociológiai felmérést készített Kárpátalján, amelynek eredményei ismételten alátámasztották, hogy a kárpátaljai emberek igen sajátosak.
Először is, a kárpátaljaiak meg vannak győződve arról, hogy nálunk nem megy minden olyan rosszul, mint Ukrajna egészében. A megkérdezettek 64 %-a úgy véli, hogy jelenleg Ukrajnában feszült és robbanásveszélyes a helyzet, 29 %-uk szerint ez jellemző Kárpátaljára is, 53 %-uk azonban arról van meggyőződve, hogy náluk a helyzet stabil, nincs semmi probléma.
A válaszolók 62 % százalékának nincs szándéka kimenni az utcákra és tüntetéseket szervezni, mindössze 23 % mondta azt, hogy hajlandó lenne így érvényt szerezni jogainak.
Meglepődtek a szociológusok a nemzetiségi jellegű kérdésekre adott válaszoktól is. Az ukránosítási törekvésekkel kapcsolatban – azaz ezek a folyamatok egyesítik-e Kárpátalja lakosságát? – mindösszesen 20 % mondott pozitív véleményt. A résztvevők 31 %-a szerint ez árthat Kárpátaljának, 48 % pedig nem szívesen beszélne erről a témáról. Ez többek között azt jelenti, hogy inkább elutasítják az ukránosítást.
A kárpátaljaiakat megkérdezték az iskolai oktatás nyelvéről is. A válaszadók 27 %-a szerint csak ukrán nyelvű lehet, 31 %-uk szerint ukrán nyelvű, ugyanakkor az elemi osztályokban lehetőséget kell biztosítani a nemzeti kisebbségek nyelvén való oktatásra is, 12 % úgy véli, hogy a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeiben az oktatást anyanyelven kell biztosítani.
Érdekes eredmények születtek a Magyarországhoz való viszony kapcsán is. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben Ukrajnában igen erőteljes magyarellenes kampány zajlik, a kárpátaljaiak nem tekintenek ellenségként Magyarországra. A megkérdezettek 51 %-a szerint Magyarország baráti ország és pozitívan értékelik azt a segítségnyújtást, amelyet a szomszédos állam Kárpátaljának nyújt. Mindösszesen 14 % véli csak úgy, hogy ezzel Magyarország a magyarok lakta területek Ukrajnától való elcsatolását készíti elő.
A helyiek nem tartanak a ruszinoktól sem. Történik mindez annak ellenére, hogy Ukrajnában kizárólag negatív szövegkörnyezetben találkozunk a ruszinokkal, mind a mai napig nem ismerték el a ruszin nyelvet. Ugyanakkor számos európai országban a ruszin nép és nyelv hivatalosan elismert státust élvez. Csupán a megkérdezettek 7 %-a véli úgy, hogy a ruszin mozgalom veszélyeket rejt, velük szemben 21 %-nak az az álláspontja, hogy a mozgalom kizárólag a ruszin nyelv védelmére jött létre, s nem fenyeget senkit. Igaz az is, hogy a megkérdezettek túlnyomó része nem kívánt állást foglalni ebben a kérdésben. Ezt azt is jelenti, hogy a központi hatóságok álláspontja ellenére a helyiek nem kezelik ellenségként a ruszinokat.
A kárpátaljaiak nem haverkodnak az ukrán nacionalistákkal sem. Az ukrán nemzeti-radikális mozgalomban a helyiek 37 %-a lát veszélyeket, 6 % szerint ez a veszély igen súlyos, 31 % álláspontja szerint pedig jelentős. Ugyanennyien mondták, hogy semmilyen veszélyforrást nem látnak, illetve hasonló arányban nem kívántak válaszolni a kérdésre.
A felmérés adatai szerint a kárpátaljai embereknek nincs semmi problémájuk Ukrajnával, mint állammal. 64 % szerint Ukrajnának meg kell maradnia egységes államnak, jelenlegi formájában. 17 % foglalt állást a helyi (megyei) hatóságok jogköreinek bővítése mellett. Kárpátalja kiválását Ukrajnából független régióként a lakosság 4%-a támogatná.
A megkérdezettek 60 %-a önmagát Ukrajna állampolgáraként „azonosította”, 31 % pedig sietett hozzátenni, hogy elsősorban kárpátaljainak, vagy saját nemzetisége képviselőjének tartja magát.
A helyiek 82 %-a támogatja Ukrajnának az EU-ba való integrációját. A NATO csatlakozást 56, a semleges státusz 14 % támogatja, 0,2 % véli úgy, hogy a jövő útja az Oroszországgal és a FÁK-országaival való katonai együttműködés lehet. A lakosság 30 %-ának nincs határozott véleménye a NATO-tagsággal kapcsolatban.
Még egy érdekes kérdésre válaszolhattak a kárpátaljaiak: hogyan vélekednek a csempészetről? A megkérdezettek 39 %-a ítéli el a csempészeket, 20 % inkább mentegette őket, 23 %-nak teljesen mindegy, 18 % pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre.
A helyiek ezzel a kérdezők tudomására hozták, hogy nem látnak semmi rosszat a csempészetben, mivel semmiféle veszélyt nem rejtenek az adott régió, vagy ország lakosságára nézve, az ebből befolyt pénzek pedig bankszámlákon kamatoznak, hanem azokat vásárlásokra, illetve szolgáltatásokra fordítják.
Természetesen a felmérés nem lehet nagyon pontos, csupán az általános hangulatot tükrözi. Összesen 500 személyt kérdeztek meg 6 városban és 15 faluban. A hibalehetőség nem haladja meg az 5 %-ot, a valószínűségi mutató 0,954.
Forrás: uzhgorod.in
