Az MTI kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta, a két ország között érvényben van egymás oltási igazolásainak kölcsönös elismerése. Ezen felül Magyarországon kaphatnak védőoltást Kárpátalján élők a nemzetiségüktől függetlenül. A Nagyhódos és Nagypalád közti határátkelő kérdésében a két ország szakértői megállapodtak a határellenőrzés módjáról, így a határ menti együttműködést koordináló vegyes bizottság a szeptember 21-i ülésén várhatóan lezárja ezt a kérdést – mondta el Szijjártó Péter.
A tervek szerint szeptember 16-án tart újabb ülést a két ország közötti oktatási munkacsoport. A magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a még fennálló vitás kérdésekben, vagyis az ukrajnai magyar iskolákban folyó magyar nyelvű oktatás tekintetében előrelépést érnek el.
Szeptember 29–30-án pedig a gazdasági vegyes bizottság tart ülést. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy a világjárvány közepette is dinamikusan növekedni kezdett a kétoldalú kereskedelmi forgalom Magyarország és Ukrajna között.
Szijjártó Péter, aki az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága soros elnökeként is látogatott Ukrajnába, kiemelte, hogy első ET-elnökként látogat el a nap folyamán a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe is. Emlékeztetett arra, hogy magyar költségvetési forrásból felújítottak egy tízezer ember ellátására szolgáló rendelőintézetet a Luhanszk megyei Sztanicja Luhanszkában, az ET Ukrajnáról szóló akciótervéhez pedig Magyarország 140 ezer euróval járult hozzá.
“Ezen felül továbbra is 21 magyar szolgál az EBESZ megfigyelői missziójában a konfliktus övezetében” – tette hozzá.
A magyar és az ukrán külügyminiszter a találkozón megállapodást írt alá a diplomák kölcsönös elismeréséről – amelyet Szijjártó Péter szavai szerint, amióta külügyminiszter, vagyis csaknem hét év után sikerült tető alá hozni –, valamint a diplomáciai képzésben történő együttműködésről.
Dmitro Kuleba kiemelte: megállapodtak abban, hogy Budapesten emlékkeresztet állítanak az Ukrajnáért elesettekért, az ukrán fél pedig további telkek elkülönítésére ad engedélyt a kárpátaljai Vezérszálláson magyar katonai temető részére.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat előkészítését illetően – amelyben részt vesznek az érintett nemzeti kisebbségek képviselői is – jelenleg a második konzultációs fordulónál tartanak.
Mint fogalmazott: a kijevi vezetés haladó szellemű törvényt szeretne, amelyben olyan feltételeket teremt, amelyek között “az Ukrajnában élő nemzeti közösségek” maximálisan megőrizhetik és fejleszthetik identitásukat, egyaránt beszélhetik anyanyelvüket és az ukránt, mint államnyelvet.
Emlékeztetett rá, hogy az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényről nemrég mondta ki az ukrán alkotmánybíróság, hogy megfelel az alaptörvénynek.
