Mint ismeretes, Szijjártó Péter január végén találkozott Dmitro Kuleba ukrán kollégájával Ungváron, ahol a magyar külügyminiszter közölte, tizenegy pontban foglalták össze, hogyan kívánják helyreállítani a magyar kisebbség jogait. A pontokba szedett elvárásokra nemrég megérkezett a reakció, ám „az ukrán kormány által küldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 előtti jogainak teljes körű helyreállítására vonatkozóan” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva arra emlékeztetett, hogy ukrán kollégájával folytatott januári tárgyalásán is egyértelművé tette a magyar elvárásokat ez ügyben, azaz hogy vissza kell állítani a kárpátaljai kisebbség korábbi, időközben fokozatosan leépített jogait.
Ennek kapcsán tudatta, hogy átadtak egy dokumentumot, amely tizenegy pontban foglalja össze, hogy milyen döntések lennének szükségesek ehhez ukrán oldalon. „Extrát nem kérünk, csak azokat a jogokat adják vissza, amelyekkel már rendelkeztek a kárpátaljai magyarok” – fogalmazott.
„Sajnos azt kell megállapítani, hogy az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren” – mutatott rá.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a hivatalos választ szerdán meg fogják küldeni Kijevnek.
„Nagyon remélem, hogy a jövőben el fognak mozdulni erről a dogmatikus álláspontjukról, és őszintén remélem, hogy valamifajta előrelépést fel fognak tudni mutatni a kisebbségi jogok vonatkozásában” – emelte ki.
„Mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadásához szükséges jogszabályok nem születnek meg Ukrajnában, addig egy felsőbb szintű találkozónak a feltételei egyszerűen nem tudnak adottak lenni” – fűzte hozzá.
A minisztert megkérdezték Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli nyilatkozatáról is, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva leszögezte, hogy a NATO két éve hozott egyhangú döntése értelmében mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországban.
„Mindazon nyilatkozatok, amelyeket Franciaország elnökétől hallottunk, szembemennek ezzel a közös NATO-s döntéssel” – hangsúlyozta.
„Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az elmúlt két évben soha nem merült fel a NATO egyetlenegy ülésén sem, hogy megváltoztassuk ezt a döntést, vagy akár felül is vizsgáljuk, vagy kiegészítsük, vagy módosítsuk” – tette hozzá.
Majd kijelentette, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik a NATO érvényben lévő döntéséhez. „Az biztos, hogy minden egyes nap, amivel tovább tart a háború, az növeli az eszkaláció, a továbbterjedés veszélyét, és annak a veszélyét, hogy közelebb kerülünk valamihez, amit harmadik világháborúnak is lehet adott esetben nevezni” – mondta.
Forrás: KISZó/MTI
