Hennagyij Moszkal február első napjaiban kerekasztal-megbeszélésre invitálta a nemzetiségi szervezetek vezetőit a korábban beterjesztett három kisebbségellenes nyelvtörvénytervezet megvitatása érdekében.
Az utóbbi hónapokban megsokasodtak és felerősödtek az ukrajnai nemzetiségek elleni nyílt és burkolt támadások.
Larisza Nyicoj író, pedagógus, társadalmi aktivista az oktatási törvénytervezet 7. cikkelyét kifogásolta, túlzottan kisebbség-barátnak tartotta. Véleményét politikusok, parlamenti képviselők is osztották. Egyszerre három – a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát, oktatását ellehetetlenítő – törvénytervezet is születtett. Válaszul az ukrajnai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (összesen tizennégyen, köztük Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke) közös beadványban tiltakoztak a módosítás ellen. Rövidesen Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője is aggodalmát fejezte ki a fejleményekkel kapcsolatban, majd más európai parlamenti képviselőkkel együtt tiltakozó levélben fordult az ukrán oktatásügyi miniszterhez. A Lilija Hrinevicsnek címzett küldeményben felhívták a figyelmet a módosítás diszkriminatív jellegére, mint panaszolták: „a kisebbségi nemzethez tartozó tanulók nem alkalmazhatnák az oktatás minden szintjén az anyanyelvüket”. 2017 azzal indult, hogy 33 parlamenti képviselő olyan törvénytervezetet terjesztett be, amely gyakorlatilag az élet minden területéről kiszorítaná a nemzetiségi nyelveket.
Mindezek ismeretében a megyei állami közigazgatás elnökének kezdeményezése ugyancsak időszerűnek tűnik.
Hennagyij Moszkal ismertette a jelenlévőkkel a törvénytervezet főbb passzusait, kiemelte azokat a részeket, amelyek ellentmondanak Ukrajna Alkotmányának és nem felelnek meg az európai normáknak. A megyei közigazgatás elnöke felháborodását fejezte ki a nemzetiségi nyelvek elsorvasztására tett kísérlet kapcsán.
A szóban forgó szöveg részletes elemzését dr. Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója prezentálta. A filológus szakember megjegyezte: a törvénytervezet visszalépés a szovjet múltba.
A kisebbségi szervezetek képviselői felszólalásukban rámutattak a tervezetben a követelményként megfogalmazottak abszurditására, illetve kijelentették: meg kell védeniük alkotmányos jogaikat.
Orosz Ildikó a kisebbségi jogok szigorú korlátozását sérelmezte. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke az anyanyelvű oktatás jelentőségét hangsúlyozta, illetve bírálta a külső független tesztelés (ZNO) rendszerét, melyben szerinte nem a diákok felkészültségét, csupán az ukrán nyelvtudásukat mérik fel. Zubánics László az alkotmány néhány cikkelyét idézte. Az UMDSZ elnöke egyértelműen rámutatott a jelenlegi törvénytervezet ellentmondásos mivoltára. Barta József zárszóként konstatálta, a szóban forgó törvénytervezet olyan következményeket vonna maga után, mint az európai integráció megakadályozása, a szomszédainkkal való viszony ellehetetlenítése. A megyei tanács elnökhelyettese úgy fogalmazott: az államnyelv elsajátítása szükséges ahhoz, hogy elhelyezkedjünk a szülőföldünkön, viszont az anyanyelvünk használatához is alkotmányos jogunk van.
A megyeháza kistermében megtartott diskurzuson a résztvevők közös nyilatkozat aláírásáról döntöttek, amelyet az Ukrán Legfelső Tanács elé kívánnak terjeszteni.
Az összejövetelt provokatív módon félbeszakította az egyik társadalmi szervezet aktivistája. A fiatalember fenyegetően emlékeztetett: a kisebbség csak kisebbség. A jelenlévők törvénytervezettel szembeni felindultságát értelmetlennek találta. Miután elmondta mondandóját, a reakciókat már nem volt hajlandó meghallgatni, néhány fiatal pártfogójával együtt köszönés nélkül kisétált a teremből.
A tanácskozás végén Zubánics László a Kárpáti Igaz Szónak összegzésként elmondta:
– A tervezet szerzői nem gondolták végig mi mindennel járna a szóban forgó törvény elfogadása. Egy ilyen jogszabály elfogadása felérne a demokrácia elleni támadással.
Rezes József, a megyei közigazgatás nemzetiségi osztályának megbízott vezetője a nyilatkozattal kapcsolatban leszögezte:
- Fel szeretnénk hívni a központi hatalom figyelmét arra, hogy nem szabad ilyen dőre módon korlátozni az anyanyelv használatának jogát. Ezt a kérdést kizárólag az érintettek bevonásával lehet megoldani.
Simon Rita
