Dupka György
I. A MAGYARSÁG SZÁMÁNAK, ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS TELEPÜLÉSI TERÜLETEINEK VÁLTOZÁSA KÁRPÁTALJÁN
(1910-től napjainkig)
A mai Kárpátalja a hajdani Északkeleti-Felvidék – mint a Kárpát-medence legkisebb hegyvidék peremtája – központi részén található, s összesen 19 208 négyzetkilométernyi területéből 12 800-at foglal el. Geográfusaink ugyanis a század közepéig – az egységes Kárpát-medencei szemléletnek megfelelően – az azóta három országhoz (Csehszlovákia (ma Szlovákia), Szovjetunió (ma Ukrajna), Románia) tartozó területet a Bártfától északra fekvő Zborói-hágótól a Radnai havasokban levő Borsai hágóig, Északkeleti-Felvidéknek nevezték.
Szűkebb hazáját az itt élő magyarság – az 1944-1989 közötti tiltások ellenére is – mindenkor Kárpátaljaként tartja számon. Ez a geopolitikai elnevezés többször vált vita tárgyává, mivel a letűnt korszakokban különbözőképpen nevezték: Ruténföld, Kazárföld, Északkeleti-Felvidék, Erdős-Kárpátok, Ruszka Krajna, Rutén tartomány, Podkarpatsko Rusz, Pidkarpatyja Rusz, Kárpátaljai Oroszország, Ruszinszko, Podkarpatsko, illetve Zakarpatszka Rusz, Kárpátontúli Oroszország, Kárpát-Ukrajna, Szovjet-Kárpátontúl, Kárpátontúli terület, Zakarpatszkaja oblaszty, Kárpátalja stb. A történelem fintora, hogy minden kezdődik elölről. A megújuló ruszin mozgalom vissza akarja állítani a Podkarpatszka Rusz-i Autonóm köztársaságot, ellenfelei, a helyi ukránok pedig Kárpátszka Ukrajina-ként illetik vidékünket. A helyi magyarság pedig továbbra is Kárpátalját tiszteli szülőföldjében.
Egyes feltevések szerint a magyar Kárpátalja fogalom tükörfordítással keletkezett a cseh Podkarpatsko alapján. Tényekkel igazolható, hogy a Kárpátalja fogalom nem a két világháború között keletkezett, annak előzményei voltak, s a századfordulóra már meggyökeresedett nyelvünkben. Például 1889 előtt Szepes vármegye négy járása közül az egyiket Kárpátaljai járásnak nevezték, továbbá 1889–1890 között Munkácson Kárpátalja címmel hírlap látott napvilágot. A vidékre ez idáig – a kárpátaljai magyar kisebbség szempontjából – találóbb és nem utolsósorban szemléletesebb földrajzi megnevezés nem született. Még akkor is így látjuk, ha 1946 után hivatalosan – Moszkva és Kijev felől nézve, logikailag is igazoltan – az Ukrán SZSZK, 1991-től pedig az önálló Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe.
Kárpátalja önálló politikai története lényegében 1918 végén kezdődött, s gyakorlatilag 1919 tavaszára valósult meg. Ennek következtében a kárpátaljai magyarságot érzékenyen érintő két kisebbségi korszakot tartunk nyilván.
