Minap válasz érkezett a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek (KMKSZ, UMDSZ), a görögkatolikus és a római katolikus egyházak képviselőinek Ukrajna vezetőihez intézett közös februári beadványára, amelyben a Velencei Bizottságnak a 2017. szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos ajánlásainak végrehajtását sürgették. Az elnöki adminisztráció megbízásából a beadványra Jurij Kononenko, az Oktatási és Tudományos Minisztérium általános középfokú és iskola előtti oktatási főhivatalának igazgatója válaszolt.
A levél megállapítja, hogy a Velencei Bizottságnak az oktatási törvénynek az államnyelv, a nemzetiségi és egyéb nyelvek oktatásban való alkalmazására vonatkozó egyik kulcsfontosságú ajánlása az átmeneti időszak meghosszabbítását javasolja, ami több időt biztosítana az oktatási reform fokozatos megvalósítására. Kononenko jelezte, a tárca kezdeményezte Az oktatásról törvény záró rendelkezéseinek módosítását, ami lehetővé tenné az átmeneti időszak meghosszabbítását 2020-ról 2023-ig, ami a tanítás nyelvét érintő rendelkezések végrehajtását illeti az őshonos népekhez és nemzeti kisebbségekhez tartozó azon személyek esetében, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg általános középfokú tanulmányaikat. A hivatalvezető szerint a kormány már jóváhagyta az erre vonatkozó törvénymódosító indítványt, s azt benyújtották a parlamentnek.
Kononenko a továbbiakban kifejti, hogy Velencei Bizottság ajánlásainak 126. pontja megállapítja, számos kérdés egyéb jogi dokumentumok, így Az általános középfokú oktatásról törvény elfogadása révén is rendezhető. Mint írja, a tárcánál munkacsoport alakult az említett jogszabály tervezetének kidolgozására, amelyben a Velencei Bizottság további ajánlásait is figyelembe veszik, többek között, ami a nemzetiségek nyelvén való oktatás elégséges hányadának biztosítását illeti az elemi és a középiskolában – az államnyelven folyó tanítás mellett –, illetve mentesítenék az oktatás nyelvét érintő új követelmények teljesítése alól a magániskolákat a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 13. cikkelyével összhangban.
Ezek szerint Az általános középfokú oktatásról törvény tervezetének az általános középfokú intézményekben folyó oktatás nyelvét érintő cikkelye részletezné az államnyelv és a kisebbségi nyelvek alkalmazásának modelljeit. Ezeket a modelleket, melyek – a minisztériumi hivatalvezető szerint – elégséges hányadot irányoznak elő a nemzetiségek nyelvén folyó oktatásra az elemi és a középiskolában, három kritérium alapján dolgozták ki: az adott nyelv sebezhetősége; a nyelvi közeg, amelyben az adott kisebbség él; a nyelvcsoport, amelyhez az adott nyelv tartozik. Kononenko úgy véli, a nyelvek alkalmazásának és oktatásának eltérő modelljei az őshonos népek és a kisebbségek esetében nem nyelvi hovatartozás alapján történő diszkriminatív megkülönböztetést jelentenek, hanem a különböző nemzetiségi csoportokhoz tartozó gyerekek oktatási szükségleteinek és oktatási lehetőségeinek figyelembe vételét.
A levélíró rámutat, a készülő törvénynek ugyanez a pontja fog rendelkezni arról, hogy a teljes általános középfokú képzést nyújtó magán oktatási intézmények szabadon megválaszthatják az oktatás nyelvét, biztosítva ugyanakkor, hogy a diákok elsajátítsák az államnyelvet a középfokú oktatás állami szabványai által támasztott követelményekkel összhangban.
A levél hangsúlyozza, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium a kezdetektől kész a konstruktív párbeszédre azokkal a szomszédos államokkal, amelyeknek kisebbségei élnek Ukrajna területén, s amelyek „bizonyos nyugtalanságuknak adtak hangot” az új oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán. Ukrajna deklarációt írt alá a nemzetiségeknek az anyanyelvük oktatásához és az anyanyelven való oktatáshoz való kölcsönös jogának biztosításáról Lengyelországgal, míg Romániával és Bulgáriával folyamatban vannak a nyilatkozat szövegével kapcsolatos konzultációk. Konzultációkat folytat a tárca az érintett nemzetiségek társadalmi szervezeteivel, a helyi önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel, pedagógusokkal és szakértőkkel is – áll a levélben.
Összességében öt konzultációra került sor a nemzeti kisebbségek 18 társadalmi szervezetének részvételével – a kárpátaljai magyarok szervezeteinek kivételével – a készülő Az általános középfokú oktatásról törvény tervezetének az általános középfokú oktatási intézményekben folyó tanítás nyelvét szabályozó cikkelyéről, illetve arról, miként lehetne javítani az államnyelv oktatását a nemzeti kisebbségek iskoláiban, jelezte a minisztériumi tisztviselő. Hozzátette: a tárca aktívan dolgozik az államnyelv oktatásának javításán a kisebbségek nyelvén tanító iskolákban, például kétnyelvű szakszótárak kiadásával az egyes tantárgyakból, az ukránnyelv-szaktantermek felszereltségének, a módszertani anyagokkal való ellátottságnak, a tanárok felkészültségének javításával.
A minisztérium tovább munkálkodik az államnyelv tanításának tökéletesítésén a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban a gyerekek oktatási igényeinek figyelembe vételével, és változatlanul nyitott a konstruktív együttműködésre – zárja levelét Jurij Kononenko.
Forrás: karpataljalap.net
