A nemzeti kisebbségek szervezeteivel folytatott találkozók során a bizottság csupán nagy vonalakban tájékoztatott az előkészületben lévő kisebbségi törvénytervezetről, amelyet „önszorgalomból” készítettek el, mivel az ukrán kormány „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” szóló törvény záró és átmeneti rendelkezéseit (amely 6 hónapban szabta meg a nemzeti kisebbségekről szóló törvény megalkotását) nem hajtotta végre. A bizottság igyekezetét azzal motiválta, hogy az 1992-ben elfogadott kisebbségi törvény elavult, illetve az időközben elfogadott törvényekkel ellentétes megfogalmazásokat tartalmaz.
Mint arról Dmitro Ljubinec bizottsági elnök tájékoztatott, a találkozókon elhangzott, illetve írásban benyújtott/megküldött javaslatok alapján az illetékes parlamenti bizottság 2021. június 2-án közzétette a hivatalos weboldalán az általuk kidolgozott tervezetet, amelyhez június 4-ig (később meghosszabbították június 7-ig) lehetett javaslatokat benyújtani.
2021. június 4-én az előzetes regisztráció alapján egy Zoom-konferencia keretében került sor a tervezet társadalmi megvitatására.
A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy a fórum munkájában egyidőben több mint 130 szakértő vett részt, köztük az illetékes minisztérium képviselői, az emberjogi és az államnyelvi biztos, Magyarország és Bulgária nagykövetsége, az EBESZ ukrajnai missziója.
Dr. Tóth Mihály alkotmányjogász, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke a rövid határidő ellenére vállalta a törvénytervezet szakmai elemzését, illetve egy javaslatcsomag elkészítését. A dokumentumot az UMDSZ és a KMKSZ közös tervezetként továbbította a parlamenti bizottsághoz, a benne foglaltakhoz csatlakoztak az orosz, a román, a moldáv, illetve a finnugor nemzeti kisebbségek civil szervezetei is.
A tervezet megvitatásába bekapcsolódott dr. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, Barta József, a KMKSZ alelnöke és Szilágyi Lajos, a KMPSZ beregszászi járási elnöke.
Az írásban is megfogalmazott javaslatokat dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke terjesztette a fórum elé. Ezek közül a legfontosabbak:
- a bizottság által bemutatott törvénytervezetből teljes egészében hiányoznak az anyanyelven való oktatásra vonatkozó passzusok, ezzel a szerzők gyakorlatilag alkotmánysértést követnek el, lévén az alaptörvény garantálja ezeket a kisebbségi jogokat;
- ugyancsak hiányoznak a tervezetből az anyanyelv használatának alkotmányos jogai;
- a törvénytervezet nincs összhangban a nemzetközi joggal, illetve a hatályos törvénnyel az őslakos népek és a nemzeti kisebbségek kompakt lakóhelyei integritásának megőrzésével kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna és az egyes adminisztratív-területi/közigazgatási struktúrák átalakításánál és újak létrehozásánál az állam és annak képviselői maguk döntik el, hogy mit tekintenek „ésszerű és arányos intézkedésnek”.
- a tervezetből teljes egészében hiányoznak a nemzeti kisebbségek képviselői „effektív közéleti részvételét” biztosító kitételek.
A fentiek mellett a tervezetből teljes egészében hiányoznak a toponímiáknak (földrajzi megnevezések) a nemzeti kisebbségek nyelvén való használatát és megjelenítését biztosító jogok. A kisebbségi törvény javasolt szövege gyakorlatilag mellőzi vagy csupán kivonatosan veszi át azon nemzetközi kötelezettségvállalások szövegét, amelyeket Ukrajna Legfelső Tanácsa is jóváhagyott. Ezek az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Ugyancsak hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek szabályoznák a nemzeti kisebbségek részvételét a helyi és az országos állami szervek munkájában.
A kisebbségi nyelvhasználatnak a tervezetben való szabályozása pedig a gyakorlat szintjén nem más, mint a korábban elfogadott „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”, „Az oktatásról”, „Az általános középfokú oktatásról” szóló törvények, illetve más ágazati törvényeik egyetlen dokumentumban való „újraszabályozása, bebetonozása”. A fent nevezett törvények többek között azt írják, hogy a kisebbségi törvényben fognak foglalkozni a kisebbségi nyelvhasználati jogokkal, ugyanakkor ebben a tervezetben pedig leírják, hogy mindenben a már elfogadott ágazati törvény a mérvadó.
A tervezet gyakran ellentmond önmagának is. Többek között a 10. cikkelyben kimondja, hogy mindenkinek joga van kifejezni véleményét anyanyelvén, illetve hozzájutni azon megfelelő információkhoz. A 11. cikkely 5. pontja azonban azt írja, hogy azon kiadványok (újságok, könyvek) esetében, amelyek nem az állami, vagy a helyi önkormányzat támogatásával jelennek meg, kötelező a terjedelem/éves összpéldányszám 50 százalékát ukrán nyelven is megjelentetni.
Summa summarum: a jelen törvénytervezet elfogadása esetén sérülnének a nemzeti kisebbségeknek az Alkotmány és a nemzetközi kötelezettségvállalások által biztosított jogai, ezért azok jelen formában a nemzeti kisebbségek számára elfogadhatatlanok.
Zubánics Lászlónak azon javaslatára, hogy a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó alkotmányos normákat, illetve a Legfelső Tanács által jóváhagyott nemzetközi vállalásokat is vegyék be a törvénytervezet szövegébe, Dmitro Lubinec úgy reagált, hogy ennek elsősorban formai akadályai vannak. Ami a nemzeti közösségeknek a politikai életben való részvételét illeti, a bizottsági elnök szerint
Ukrajna hatályos törvényei lehetővé teszik mindenki számára, hogy a választások valamennyi szintjén (parlamenti, helyi önkormányzati) részt vegyen, mandátumhoz jusson.
Amennyiben ez nem sikerül, az adott közösség a lakóhelyük szerinti körzetből mandátumhoz jutott képviselőkhöz fordulhat, hogy képviseljék érdekeiket.
A tanácskozás több mint három és fél órán keresztül zajlott, amely során több értékes, illetve formális javaslat hangzott el, így többek között az általunk benyújtott javaslatok támogatásáról, áll az UMDSZ sajtójelentésében. A beérkezett javaslatok, módosítási indítványok alapján elkészül a bizottság által a Legfelső Tanácshoz benyújtandó normaszöveg-tervezet. Hogy mit fogad majd el a parlament, az politikai akarat kérdése…
