Újabb négy évre dr. Zubánics Lászlót választották meg az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének a szervezet szombati, Beregszászban tartott tisztújító kongresszusán.
A régi-új elnök beszámolójában egészen 2010-ig nyúlt vissza, amikor a szervezet egy hatalmas önkormányzati győzelmet aratott, Budapest irányába mégis bizonygatni kellett a magyarság iránti kiállását. Ebben csak 2014-ben, elnökké való megválasztása után következett be fordulat. Utalt rá, nem lehet véletlen, hogy a szövetség kötelékében nagy számban vannak polgármesterek és képviselők. Kihangsúlyozta, hogy az UMDSZ országos érdekvédelmi szervezet, azaz az ukrajnai magyarsággal országos tekintetben is számolni kell. Ehhez a státuszhoz a régiók kétharmadában kell szervezettel rendelkezni, az UMDSZ-nek Ukrajna-szerte 19 ilyen képviselete van.
Az elmúlt időszak programjai közül kiemelte az ungvári várban tavaly létrehozott állandó tárlatot, az idén májusban felavatott Ungvári Magyar Házat, elkészült a Kijevi Magyar Ház is, és remény van rá, hogy Lembergben is lesz ilyen. Kiemelte, hogy ősszel méltatták az UMDSZ patronálásával megalakított magyar kar tizedik évfordulóját az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Megtudhattuk, a megyeszékhelyen 47 ezer látogatót vonzott a múzeumok éjszakája. Összességében több száz kisebb-nagyobb rendezvény fűződik az UMDSZ nevéhez. Képviselői ott vannak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) testületeiben, Budapest meghallgatja a véleményüket, javaslataikat. Ezen az együttműködésen azonban tovább kell dolgozni, mint ahogyan a kárpátaljai magyar–magyar együttműködést is erősíteni kell, mert bizony sokan ügyködnek annak szétzilálásán. Az elnök köszönetét fejezte ki a magyar kormánytól kapott támogatásért.
A közel 300 küldött és számtalan vendég előtt zajlott rendezvényen dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott tolmácsolta dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár üdvözletét.
„Élj meg érdekes időket” – idézett egy kínai átokból, hozzáfűzve: a kárpátaljai magyarság mostanság sajnálatosan érdekes időket él meg, ahelyett, hogy az ország függetlenné válása után 27 évvel inkább az önigazgatás formáiról beszélnénk. Kitért a nagy méreteket öltő elvándorlásra, leszögezve: aki marad, az vállalkozik a nagyobb kalandra. A magyar Országgyűlés korábbi elnöke a szülőföldön maradásra biztatott mindenkit, arra, hogy a jelenben is büszkén vállaljuk magyarságunkat, hogy itt legyen jövőnk. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy sikerüljön szülőföldjén tartani a kárpátaljai magyar ifjúságot és megőrizni az értelmiséget.
„A kárpátaljai magyarságnak éreznie kell, hogy az anyaországi magyarság nem mögötte, hanem mellette áll, segíti a szülőföldön történő megmaradását, boldogulását és mostani küzdelmének sikeres megvívását” – jelentette ki Szili Katalin és megköszönte az UMDSZ-nek a kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A miniszterelnöki megbízott kiemelte: az ukrán többségi társadalomnak meg kell értenie, hogy a biztonság kérdésével azonos fontosságú a demokrácia és a kisebbségi jogok érvényesítésének az ügye. Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok a szülőföldjükön élnek, államalkotó tényezők, nem migránsok, a szülőföldjükön szeretnének maradni, boldogulni és gyarapodni. Azt szeretnék, hogy például Beregszászon száz év múlva is legyen magyar szó, hogy a gyermekek magyarul tanuljanak, gondolkodjanak és imádkozzanak.
Emellett összefogásra szólított fel mindenkit. Méltatta és a Kárpát-medencében is példaértékűnek nevezte a kárpátaljai magyar szervezetek összefogását. Az anyaország is mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság küzdelme hatékony legyen, hogy sikerüljön visszaszereznie az új ukrán oktatási törvény 2017. szeptember 5-i elfogadása előtt meglévő jogait.
Szintén az együvé tartozás, a közös cselekvés alternatíva nélküliségére szólított fel Barta József is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a megyei tanács első elnökhelyettese szerint a nemzetegyesítést nemcsak tágabb értelemben, de szűkebb pátriánkban, a helyi magyarságon belül is véghez kell vinni. A KMKSZ és az UMDSZ közötti korábbi csatározásokat az együttműködésnek, az árkokat pedig hidaknak kell felváltania, egymás közötti falak építése helyett a még meglévőket kell lebontani – mutatott rá a helyes irányra a kulturális szövetség alelnöke. Kijelentéseit nagy taps fogadta az országos szövetség kongresszusának helyet biztosító beregszászi művelődési házban. Felhívta a figyelmet arra is, nem szabad felülnünk azoknak a szándékos provokációknak, melyek közösségünk ellen irányulnak. A béke, a tolerancia, a stabilitás megőrzésének fontosságát emelte ki.
Az UMDSZ XXII. közgyűlését mások mellett megtisztelte jelenlétével Bujdosó János, a Potápi Árpád János vezette nemzetpolitikai államtitkárság kárpátaljai ügyekben illetékes főosztályvezetője, Buhajla József ungvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul és Magyar Lóránt RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki szintén az egység fontosságát hirdette.
Babják Zoltán beregszászi polgármester méltatta a két szervezet részéről a városban tapasztalható együttműködést, és úgy vélte, annak máshol is meg kell valósulnia. A legnagyobb ellenségnek a szegénységet és a közömbösséget nevezte. Szót emelt a szabolcsi kis falvakba áttelepülő nyugdíjasok mellett is.
Spenik Sándor, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács (UMNT) elnöke kihangsúlyozta: a szövetségnek a szülőföldön maradás megteremtésén kell dolgoznia. Emlékeztetett, hogy 2014-ben az országos érdekvédelmi szervezetnek az alapjai kerültek veszélybe, de mára sikerült újra elkezdeni az építkezést, ami szerinte jelentős előrelépésnek tekinthető, és újra megkerülhetetlen tényezővé vált az UMDSZ.
Az Ivano-Frankivszkból érkező ifj. Száva József az ifjúsági szárny megalakításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Illár József, az ungvári járási középszintű szervezet alelnöke a 2019 végéig megvalósuló decentralizációra figyelmeztetett. Szikora Attila, aki a hmelnickiji magyarságot képviseli, kijelentette: a hágón túl még nehezebb megmaradni magyarnak. Ambrus Pál, a Felső-Tisza-vidéki középszintű szervezet elnöke elismerte, nehéz volt az elmúlt négy év, de félő, az elkövetkező négy esztendő sem lesz könnyebb. Tóth Miklós UMDSZ-es megyei képviselő, aki a politikai nyilatkozatot is ismertette, egy Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács létrehozását javasolta. Emellett közös kárpátaljai magyar stratégiát sürgetett. Bakancsos László a jövőre esedékes elnök- és parlamenti választások kapcsán figyelmeztetett: az ukrán pártok vélhetően megpróbálnak erősen beavatkozni a magyar közösség ügyeibe, ígérnek majd sok mindent, ezért ébernek kell lenni, és pár száz hrivnyáért nem szabad eladni a voksainkat.
A küldöttek elsöprő többséggel, 241 vokssal az elnöki tisztet 2014 óta betöltő Zubánics Lászlónak szavaztak ismét bizalmat az elkövetkező négy évre is. Megerősítették tiszteletbeli elnöki tisztségében dr. Tóth Mihályt, a szervezet egykori vezetőjét. A kongresszus politikai zárónyilatkozat elfogadásával fejezte be munkáját.
Dunda György
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közgyűlésének politikai nyilatkozata
Az utóbbi években Ukrajnában gazdasági, politikai és szociális szempontból egyaránt kedvezőtlenül alakult a helyzet, ami az ország valamennyi állampolgára életére rányomta a bélyegét. Hatványozottan igaz ez a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok, így a kárpátaljai magyarság esetében, akik mindemellett elszenvedő alanyai azoknak a gyűlöletkampányoknak, amelyek az ország közvéleményét folyamatosan lázban tartják, és elterelik a figyelmet a valós problémákról és azok megoldásáról. Soha nem látott csorbákat szenvedett a kisebbségi jogérvényesítés országunkban. E folyamat számunkra legfájdalmasabb eseménye az oktatási törvény 2017. évi elfogadása volt, mely rendelkezett az anyanyelvi oktatás intézményének megszüntetéséről, ennek lehetőségét csak az elemi oktatás szintjén, és kizárólag az e célból alakított osztályokra korlátozta. Majd Ukrajna Alkotmánybírósága formai okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvényt. A kisebbségek jogállásának ellehetetlenítését betetőzheti az ukrán parlament előtt lévő nyelvhasználati törvény, illetve a többes állampolgárságot szankcionáló törvény elfogadása. Az előbbi elfogadása a privát szférára korlátozná a más nyelvek használatát. E magatartásával az ukrán állam alapjaiban sérti saját alkotmányában és számos nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeit. De mint a tapasztalat mutatja, ezt büntetlenül teheti, hiszen Magyarország kivételével mindenütt a kettős mérce alapján tekintenek az Ukrajnában zajló folyamatokra, ahol a kisebbségi kultúrák és nyelvek egyszerűen beáldozhatóak a geopolitikai érdekek oltárán. Számunkra egyértelmű, hogy nemzeti közösségünk kizárólag akkor marad meg Ukrajnában, ha sikerül megőriznünk oktatási intézményeinket. Ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy mihamarabb teremtsék meg a szükséges feltételeit annak, hogy a kárpátaljai magyarok elsajátíthassák az államnyelvet. Sajnos az ukrán oktatási minisztériummal folytatott tárgyalásaink többnyire a „süketek párbeszédére” hasonlítanak.
Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy mind a csökkenő gyermeklétszám, mind pedig az oktatási piac túlkínálata miatt jelentősen romlik az oktatás színvonala. Mindent meg kell tennünk e tendenciák leállítására, hiszen ezáltal önmagunk is okozói leszünk az önkormányzati iskolahálózat leépülésének és felszámolásának.
A létbizonytalanság, a háborús helyzet miatt egyre több kárpátaljai magyar emberben érik meg az elhatározás, hogy tartósan vagy végérvényesen elhagyja szülőföldjét. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a jelentősebb munkahelyteremtéssel kecsegtető beruházások messze elkerülik vidékünket, mi több, a Magyarország által kilátásba helyezett nagyberuházások is elmaradtak. Falvainkban-városainkban egyre több üres házzal találkozunk, az utóbbi években településeink nemzetiségi összetétele, arculata is jelentősen megváltozott. Ezek a változások, illetve a félelemkeltés hullámai aggodalmaink szerint oda vezethetnek, hogy a következő önkormányzati választások során még magyar–magyar együttműködés esetén is nehéz lesz megfelelő számú, illetve képességű képviselőjelöltet állítani.
Az elmúlt időszak, illetve az előttünk álló ukrajnai események – ami a jövő évi elnökválasztásokon induló, egymást hazafiságban és kisebbségellenességben túllicitáló jelöltek ígéreteitől lesz hangos – azt mutatják, hogy a nemzetpolitikában is fontos lenne olyan új stratégiák kialakítása, amelyek képesek kezelni az egyre gyakrabban felmerülő problémákat.
Nekünk, kárpátaljai magyaroknak a jelenlegi nehéz helyzetben tudomásul kell vennünk, hogy az anyaország mellett kizárólag önmagunkra, illetve egymásra hagyatkozhatunk. Nem lehet kirekesztő politikát folytatni olyan időben, amikor a közelgő elnökválasztások során a legdurvább kampánysorozat előtt állunk, amelynek egyik szenvedő alanya valószínűleg a kárpátaljai magyarság lesz. Mindenki számára egyértelművé kell tennünk, hogy a 2015-ös választás során eredményes magyar–magyar együttműködésnek Kárpátalja viszonylatában nincs alternatívája. A kárpátaljai magyarság jövőjének biztosítása érdekében a különféle választott testületben kizárólag a két magyar szervezet együttműködése (önálló vagy közös listák indítása) lehetséges. A hatékony együttműködés elmélyítése érdekében a magyar kormány mellett a politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek részvételével egy tanácsadó testület létrehozására lenne szükség. A nevezett tanácsadó testület (illetve a mögöttük álló szervezetek és egyházak) bevonásával fontosnak tartjuk egy Kárpátalja-stratégia kidolgozását a következő évekre. Ennek kidolgozása és elfogadása évtizedes adósságunkat is törlesztené.
Szövetségünk tagságát mélyen aggasztják azok a folyamatok, amelyek a hadihelyzet részleges bevezetése révén elindultak. Hiszünk abban, hogy van még lehetőség a béke megteremtésére, s a magunk részéről minden erőnkkel azon leszünk, hogy az itt, Kárpátalján több évszázada kialakult békés egymás mellett élést és tiszteletet meg tudjuk őrizni!
Beregszász, 2018. december 8.