Csatolmányok:
Szervezeteink üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásában jelentős részben visszatükröződnek azok az aggályok és kritikai észrevételek, melyeket az elmúlt év folyamán, és különösen ez év szeptember 5-e, e törvény elfogadása után, a dokumentum 7. cikke előírásait illetően fogalmaztunk meg és juttattunk el, mint szóban, mint írásban szinte minden, a kérdésben illetékes ukrán nemzeti, valamint nemzetközi intézményhez, így a Velencei Bizottsághoz is. Fontosnak, és e problémás kérdés megoldását elősegítőnek tekintjük, hogy a Velencei Bizottság indokoltnak minősíti azon kritikai észrevételeinket, melyek szerint:
- a 7. cikk normatív szövege alapvetően különbözik attól, melyről a kisebbségi szervezetekkel tárgyalások folytak;
- a törvényerőre emelkedett előírások lényegesen csökkentik a kisebbségi nyelveken való oktatás lehetőségeit, és hogy ez aránytalan beavatkozás a nemzeti kisebbségek már meglévő jogaiba;
- a vonatkozó nemzetközi és alkotmányos rendelkezések betartása alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek már meglévő és jól megalapozott jogait érintő átfogó reformok bevezetése során.
Teljes egészében egyetértünk a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre.
Ugyanakkor e dokumentum számos tétele érthetetlen, illetve értelmezhetetlen számunkra. Például, nem tudjuk értelmezni a dokumentum 116. és 117. pontjainak azon vélekedéseit, mely szerint a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései, annak végrehajtási folyamatában orvosolhatók lennének, az e törvénytől függőségben lévő speciális törvényben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, hiszen akkor feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne. Érthetetlen számunkra, mire alapozzák azon tételüket, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a kisebbségek nyelveinek oktatásán túl, egyéb tantárgyak tanítását is biztosítani ezeken a nyelveken, és hogy a kisebbségekkel majdan folytatott konzultációkon kialakíthatók megfelelő biztosítékok ezt illetően, hiszen az ukrán hatalmi szervek magatartása ennek ellenkezőjéről tanúskodik, különösen, hogy Ukrajnában egy ilyen dialógusnak sem a jogszabályi sem az intézményi feltételei nem adottak.
Mindezekkel együtt, a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat, bár azok csak részben kínálnak megoldást a dokumentum elemző részében feltárt problémákra, támogatandónak tartjuk, és a magunk részéről mindent megteszünk azok megvalósítása érdekében, bár tudjuk, hogy erre a jelenlegi ukrajnai politikai körülmények között az esély minimális.
Ugyanakkor ismételten hangot adunk azon álláspontunknak, mely szerint e közösségünkét létében érintő kérés számunkra megnyugtató rendezését szervezeteink továbbra is az ukrán oktatási törvény 7. cikkének az Ukrajna Alkotmánya és törvényei, valamint nemzetközi kötelezettségeinek megfelelő, a nemzeti kisebbségek szerzett jogait tiszteletben tartó módosítása jelentheti.
A szervezetek nevében:
dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnök
dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke
Majnek Antal, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Demkó Ferenc, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi (Magyar) Esperesi Kerület esperese
