Ukrajnai magyarság

Némi tévhit alakult ki Kárpátalján azzal kapcsolatban, hogy a magyar állam nyugdíjkiegészítést és újabb kárpótlást fizet az itt élő időskorúaknak. Nagyon sok olvasónk érdeklődött szerkesztőségünktől, hogy mi igaz ezekből a híresztelésekből. A tisztánlátás érdekében Magyarország Ungvári Főkonzulátusához fordultunk. Mint tisztázódott, nem pótnyugdíjról, nem is kárpótlásról van szó, hanem a hadigondozás iránti kérelmek ügyéről. Azok jogosultak erre a juttatásra, akik a második világháború idején vagy abból kifolyólag közvetlenül utána vesztették e...

Mint arról Szikora Attila, az ottani Szent István  Szövetség elnöke beszámolt, a bensőséges estét  nemzeti imánkkal nyitották meg, majd a gyermekek karácsonyi énekekkel  szórakoztatták a közösséget. Az ajándékosztást követően a tagság elzarándokolt a város főterén álló mindenki karácsonyfájához, ahol magyar és ukrán dalok csendültek fel. A közös program magyaros szokás szerint megterített ünnepi vacsoraasztalnál folytatódott.

Szervezeteink üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásában jelentős részben visszatükröződnek azok az aggályok és kritikai észrevételek, melyeket az elmúlt év folyamán, és különösen ez év szeptember 5-e, e törvény elfogadása után, a dokumentum 7. cikke előírásait illetően fogalmaztunk meg és juttattunk el, mint szóban, mint írásban szinte minden, a kérdésben illetékes ukrán nemzeti, valamint nemzetközi intézményhez, így a Velencei Bizottsághoz is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, parlamenti képviselő és Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke Kijevben találkozott Lamberto Zannierrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosával.

A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak: 1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0, 2001-ben 97,1 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál.

Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt. Ukrajnában az 1989-es népszámlálás során 51 millió 45...

A mai Kárpátalja a hajdani Északkeleti-Felvidék – mint a Kárpát-medence legkisebb hegyvidék peremtája – központi részén található, s összesen 19 208 négyzetkilométernyi területéből 12 800-at foglal el. Geográfusaink ugyanis a század közepéig – az egységes Kárpát-medencei szemléletnek megfelelően – az azóta három országhoz (Csehszlovákia (ma Szlovákia), Szovjetunió (ma Ukrajna), Románia) tartozó területet a Bártfától északra fekvő Zborói-hágótól a Radnai havasokban levő Borsai hágóig, Északkeleti-Felvidéknek nevezték.